A március 8-9-ei uniós csúcstalálkozó témái között szerepel a versenyképesség javítását célul tűző lisszaboni stratégia kérdése is. Ezzel kapcsolatban fogadott el állásfoglalást az EP. A parlament biztosítaná, hogy minden „a tanulmányait befejező fiatal hat hónapon belül kapjon állásajánlatot vagy részesüljön továbbképzésben”, és hogy a vállalkozások beindításához szükséges időt csökkentsék egy hétre. A képviselők ösztönöznék a magasan képzettek bevándorlását.

A szerdán 438-103-30 arányban elfogadott állásfoglalás szerint az EP „üdvözli az Európai Bizottság és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lisszaboni stratégiát sikerre vigyék, és megállapítja, hogy a lisszaboni stratégia Európa válasza a globalizáció kihívásaira”.

A képviselők úgy vélik, „a lisszaboni stratégia sikerének előfeltétele a növekedés és a foglalkoztatás”, és „a gazdasági, szociális és környezetvédelmi reformok kölcsönösen összefüggenek a dinamikus és innovatív európai gazdaság létrehozásában”.

Az EP „úgy véli, hogy a munkaerő-piaci reformnak törekednie kell arra, hogy összeegyeztesse a munkáltatók nagyobb rugalmasság iránti igényét a munkavállalók nagyobb biztonság iránti igényével”. A parlament „több befektetést, valamint jobban és magasabban képzett dolgozókat követel a termelékenység, illetve a foglalkoztatás szintjének növelése, valamint az EU-t globálisan versenyképessé tevő lisszaboni stratégia céljainak való megfelelés érdekében”.

A szöveg kitér arra, hogy „az EU hiányt szenved a képzett munkaerő terén, valamint hogy az élethosszig tartó tanulás a lisszaboni célkitűzések elérésének kulcsfontosságú eleme”. A parlament „sajnálatát fejezi ki az agyelszívás miatt, és úgy véli, hogy szükség van magasan képzett személyek bevándorlására az európai munkaerőpiacok, végső soron pedig az államháztartások fenntartása érdekében”.

Az EP biztosítaná, hogy minden „a tanulmányait befejező fiatal hat hónapon belül kapjon állásajánlatot vagy részesüljön továbbképzésben”, és hogy a vállalkozások beindításához szükséges időt csökkentsék egy hétre.

Az EP előrelépést sürget a fenntartható európai energiapolitika területén, kedvezőbb feltételeket teremtene a kis és közepes vállalatok számára, hatékonyabbá és átláthatóbbá tenné az uniós jogszabályokat és a jogalkotást, továbbá „hangsúlyozza a termékeket és a szolgáltatásokat is magába foglaló kutatás-fejlesztésbe történő uniós befektetés növelésének rendkívüli fontosságát”.