Egyelőre a háttérbe szorulni látszik az Európai Technológiai Intézet ügye, miután mind több kétség merül fel a majdani szervezet finanszírozásával és struktúrájával kapcsolatban. Mindez rossz hír Magyarországnak, mely régóta pályázik az intézet befogadására.
Nagyon lassú az előrehaladás az Európai Technológiai Intézet (EIT) ügyében – ismerték el diplomáciai források a Financial Timesnak nyilatkozva. Ennek oka egyrészt az erőteljes politikai ellenszélben (a kutatói szféra egy része mellett nem lelkesedik az ötletért mások mellett Nagy-Britannia, Németország, Hollandia és Svédország sem), másrészt pedig abban keresendő, hogy a magánszektorból egyelőre nem sikerült pénzügyi támogatást szerezni a 2,4 milliárd eurós projekthez.
Az EIT létrehozása José Manuel Barroso bizottsági elnök szívügye, aki azt reméli, hogy mindez segít majd abban, hogy a technológiai kutatás terén az Európai Unió felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal és Japánnal. Az EU tavaly GDP-jének 1,84 százalékát költötte K+F-re, ami lényegében megegyezik a 2004-es számokkal, és jóval alatta marad más nagy gazdaságok kutatási pénzeinek.
Munkaprogramjában a német elnökség azonban nem szánt kiemelt szerepet az intézetnek, és állítása szerint nem is igazán várható, hogy június (azaz az elnökség vége) előtt megállapodás születik az ügyben. Barroso mindazonáltal abban bízik, hogy decemberig dűlőre jutnak az EIT jövőjéről.
Mindez nem túl jó hír Magyarország számára, mely a kezdetektől fogva világossá tette, hogy szívesen otthont adna az EIT központjának.
