Az Alkotmánybíróság (Ab) teljes ülése január 29-én kezdte tárgyalni a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseit érintő OVB határozatok elleni kifogásokat. A határozatokat március 8-án Bihari Mihály, a testület elnöke ismertette.
Az Ab határozatai a hétből öt kérdésben véglegesen eldöntötték az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének sorsát: három kérdés tekintetében az Ab helybenhagyta az OVB hitelesítő határozatát, így ezekben (a gyógyszerek kizárólag patikán belüli árusítása, a kórházak állami és önkormányzati kézben maradása, valamint a családi gazdálkodók termőföld-elővásárlási joga) megindulhat az aláírásgyűjtés. Két kérdés tekintetében az Ab az OVB hitelesítést megtagadó határozatát hagyta helyben, ezekben a kérdésekben (a kormány tagjainak speciális felelőssége, illetve a nyugdíjasok munkavállalása) nem tartható népszavazás. Két kérdés vonatkozásában az Ab új eljárásra utasította az OVB-t: a képzési hozzájárulással kapcsolatos OVB határozatot tartalmi okok miatt semmisítette meg, míg a vizitdíj kérdésében formai okok miatt kell az OVB-nek új döntést hoznia.
1.) Négyszer tárgyalta (február 6., február 13., február 20., február 27.) az Ab az Országos Választási Bizottság 566/2006. (XI. 20.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. A határozatot a Fidesz és a KDNP támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”
Az Ab nem osztotta az OVB azon indokolását, hogy a kérdés a kormányprogramot közvetlenül érinti, valamint, hogy a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul amiatt, mert nem határozza meg, hogy az eredményes népszavazáson hozott döntés mennyi ideig köti a jogalkotót.
Az Ab határozata: az OVB-t tartalmi okok miatt új eljárásra utasította.
2.) Háromszor tárgyalt (február 6., február 27., március 5.) az Ab a vizitdíjról. A Fidesz és a KDNP kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottság 568/2006. (XI. 21.) OVB határozata ellen. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért, és a járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?” Az Ab megállapította, hogy az OVB határozata formai okokból nem felel meg az alkotmányi és törvényi követelményeknek. Az OVB amiatt tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés közvetlenül érinti a költségvetést, és ez ellentéte az Alkotmány ún. „tiltott népszavazási tárgyköröket” megállapító 28/C. § (5) bekezdésének a) pontjával. Az Ab azonban rámutatott arra, hogy az OVB határozatának elfogadásakor még nem volt olyan hatályos költségvetési törvény, amely a vizitdíjat, mint bevételi forrást tartalmazta, így az akkori jogi helyzet szerint a költségvetés érintettségét nem állapíthatta volna meg az OVB.
Az Ab határozata: az OVB-t formai okok miatt új eljárásra utasította.
3.) Kétszer tűzte napirendre (február 20., február 27.) az Ab az Országos Választási Bizottság 572/2006. (XI. 20.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. A határozatot a Fidesz és a KDNP támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés – a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – törvényben szabályozza a miniszterelnök és a Kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért?” Az Ab megállapította, hogy a népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg a népszavazási törvény 13. § (1) bekezdésben megfogalmazott egyértelműségi követelménynek.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát.
A kérdésben nem lehet népszavazást tartani.
4.) Kétszer tárgyalta (február 20., február 27.) az Ab az Országos Választási Bizottság 569/2006. (XI. 21.) OVB határozatát, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A határozatot több magánszemély támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?” Az Ab elutasította azokat az álláspontokat, melyek szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, burkolt alkotmánymódosításra irányul, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, illetve, hogy az eredményes népszavazás szükségképpen nemzetközi szerződés módosítását vonná maga után.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet.
5.) Kétszer szerepelt (január 29., február 20.) a napirenden az Országos Választási Bizottság 567/2006. (XI. 20.) OVB határozata elleni kifogás. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. A határozatot több magánszemély támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?” Az Ab nem osztotta azokat az indítványozói álláspontokat, melyek szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, valamint, hogy burkolt alkotmánymódosításra irányul.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet.
6.) Kétszer tárgyalta (február 6., február 13.) az Ab a nyugdíjasok munkavállalását érintő népszavazási kérdésről. A Fidesz és a KDNP kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottság 570/2006. (X. 21.) OVB határozata elleni is, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?” Az Ab megállapította, hogy a népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg a népszavazási törvény 13. § (1) bekezdésben megfogalmazott egyértelműségi követelménynek.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát.
A kérdésben nem lehet népszavazást tartani.
7.) Háromszor került napirendre (február 6., február 13., február 20.) az Országos Választási Bizottság 571/2006. (XI. 21.) OVB határozata, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A határozatot két magánszemély támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a – 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?” Az Ab elutasította azokat az álláspontokat, melyek szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, ellentétes az Alkotmány több rendelkezésével, valamint, hogy burkolt alkotmánymódosításra irányul.
Az Ab határozata: helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet.
A kormány álláspontja a népszavazás ügyében
A kormánynak nincs teendője az Alkotmánybíróság döntése után sem, hiszen egyelőre egyetlen kérdésben sem dőlt még el, hogy lesz-e róla népszavazás.
Azokban a kérdésekben, amelyeket az Alkotmánybíróság a népszavazásra alkalmasnak talált, az Országos Választási Bizottság által hitelesített íveken meg lehet kezdeni az aláírásgyűjtést; azokban a témákban pedig, amelyekben az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította, a kérdések jogszerűségét e testületnek kell újra megvizsgálnia.
A kormány minden esetben betartja a demokrácia írott és íratlan szabályait: a jogszabályoknak megfelelően biztosítani fogja a népszavazás lebonyolításának feltételeit, ha a népszavazásra javasolt kérdések jogszerűnek bizonyulnak, és ha azokat a választópolgárok megfelelő számú aláírással támogatják.
