Az Európai Parlament plenárisa csütörtökön nagy többséggel megszavazta azt a jelentést, mely két szakaszban reformálná meg az uniós saját források rendszerét.
2014-től két fázisban teljesen újraszabályozná az Európai Unió forrásait az az Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett jelentés, melyet 458-117-61 arányban csütörtökön megszavazott az EP plenárisa.
Az első átmeneti fázis a jelentés szerint a nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerének javításához vezetne, emellett a tagállamok egyenlőségét tartaná szem előtt, biztosítva, hogy egyik tagország se részesülhessen költségvetési kiváltságokban.
Emellett ebben a szakaszban a tagállamok közötti szolidaritás és egyenlő méltóság elvének kell garantálnia, hogy végleg véget vessenek a háttérben folyó alkudozásoknak, és a néhány tagország számára kedvező privilégiumoknak. Így a többi között búcsút mondanának a brit visszatérítés rendszerének is.
A második szakasz kapcsán a jelentés leszögezi, hogy „a közösségi bevételek reformjának célját az Európai Unió valódi saját forrása megteremtésének kellene jelentenie”. Az új rendszer nem teszi lehetővé, hogy az EU adót vethessen ki, a tagállamok adószuverenitása megmarad. Ugyanakkor lehetővé válna, hogy az Unió korlátozott időtartamra – ami bármikor visszavonható – közvetlenül részesüljön valamely adó egy bizonyos részéből.
Az új szisztéma azonban nem növelheti sem a közkiadásokat, sem a polgárok adóterheit – szögezi le a dokumentum. A szöveg emlékeztet arra is, hogy a tagállamok nemzeti parlamentjeivel folytatott megbeszélések során kiderült: „rövid távon még nem érkezett el az ideje egy új, valódi európai adónak”.
A szocialista Fazakas Szabolcs a plenáris vitában azt mondta, „az Európai Parlament történelmi lehetőség előtt áll akkor, amikor az intézményközi megállapodásnak köszönhetően a költségvetési reform során nemcsak a kiadások, hanem végre a saját források kialakításánál is meghatározó szerepet tölt be”. Fazakas szerint az EP „példamutatóan élt ezzel a lehetőséggel”.
A néppárti Surján László szerint a tárgyalt jelentés „nem dönt a költségvetés mértékéről, és nem is akar bevezetni egy európai adót, csupán végiggondolja annak esetleges lehetőségét és következményeit”. Surján a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, semmiképpen nem korán, hanem inkább későn tárgyalják ezt a kérdést. „A reform azért várat magára, mert a kivételek kényes egyensúlyának megbontása sérti mindazok érdekeit, akik egy-egy pillanatnyi alkuban érvényesítették a maguk sajátos szükségleteit. Ezen túl kell lépni” – fogalmazott a képviselő.
