Az Alkotmánybíróság május 7-én elutasította azt az indítványt, amely szerint alkotmányellenesen teszik lehetővé az országgyűlési képviselői megbízatás előtt bírói tisztséget betöltő személyeknek, hogy mandátu­muk lejártát követően határozatlan időre bíróvá kinevezzék.

Az indítványozó az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. § (5) bekezdésének „határozatlan időre” szövegrésze, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére kérte az alkotmánybírá­kat. Álláspontja szerint ugyanis a támadott rendelkezések, amelyek lehetővé teszik az országgyűlési képviselői megbízatás előtt bírói tisztséget betöltő személyek — ezen mandátumuk lejártát követő — határozatlan időre szóló bírói kinevezését, el­lentétesek az alaptörvénnyel.

Az Ab az indítványt nem találta megalapozottnak. Mint a határozat indokolásá­ban utalt rá, a diszkrimináció tilalmával már több határozatában, több szempontból is foglalkozott. Következetesen érvényesített álláspontja szerint a diszkrimináció ti­lalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos, a tilalom arra vonatko­zik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell kezelnie. Az indítványozó a diszkrimináció tilalmának meg­sértését abban látta, hogy eltérő szabályozás vonatkozik a „más megbízatás miatt a bírói tisztségüket szüneteltető bírákra”, mint az országgyűlési képviselői megbízatás után újra kinevezését kérő, korábban bíróként dolgozott személyekre. Az Ab megál­lapította: mivel a jogalkotó nem az indítványozó által állított, a bírói szolgálati vi­szony szüneteltetésére tekintettel, hanem a bírói kinevezést közvetlenül megelőző szakmai tevékenység alapján enged az új (vagy újbóli) bírói kinevezés esetén eltérést, ezért az indítványozó által állított különbségtétel nem azonos csoporton belüli sze­mélyek között merül fel, tehát nem diszkriminatív.

 Az indítványozó azt is szóvá tette, hogy az országgyűlési képviselői tisztség miatt az ítélkezési gyakorlatból kiesett bíró „kisebb tudással és rutinnal, alacsonyabb intenzítású ellenőrzés mellett ítélkezik”. Az Ab ezzel összefüggésben rámutatott: a kifogásolt rendelkezések azon személyek számára biztosítanak visszatérést eredeti foglalkozásukhoz, akik választáson alapuló közmegbízatásuk miatt korábbi jogvi­szonyukat a feladat jellegéből következő összeférhetetlenség miatt meg kellett, hogy szüntessék. Az ilyen megoldás a demokratikus államokban a szakmai életút folytat­hatóságát szolgáló, elterjedt gyakorlat. E szabályozás a bírói kinevezés további feltét­elei alól nem ad felmentést.