Július első hetében két dán vontakozású ügyben történnek fontosabb eljárási cselekmények az Európai Bíróságon: az egyik fogyasztóvédelmi tárgyú, a másik a légiutasokat megillető jogok érvényesítésével kapcsolatos.
Bizottság kontra Dánia (C-327/05)
A Bíróság 2007. július 5., csütörtökön hirdet ítéletet a Bizottság kontra Dánia (C-327/05) ügyben. Ez a fogyasztóvédelmi ügy a forgalmazó felelősségének mértékével kapcsolatos dán jogalkotást vizsgálja a hibás termék által okozott kár esetében. A Bizottság keresetében annak megállapítását kéri az Európai Bíróságtól, hogy mivel a termékfelelősségről szóló 85/374/EGK irányelvvel ellentétesen olyan rendelkezéseket fogadott el és tartott hatályban, amelyek alapján az elosztási láncban részt vevő forgalmazók ugyanolyan feltételek mellett felelősek, mint a gyártó, Dánia nem teljesítette az irányelv teljes hatékony érvényesülésének biztosítására vonatkozó kötelezettségét.
A Bizottság álláspontja szerint a forgalmazó más által okozott kárért való felelőssége ellentétes az irányelvvel. Ennek az oka az, hogy az irányelv alapján a hibás termékért való objektív felelősség a gyártót – és kizárólag a gyártót – terheli. Csak a gyártó kilétének meg nem állapíthatósága esetén terheli a forgalmazót a hibás termékért való objektív alapú felelősség. A Bizottság úgy véli, hogy a dán szabályok eltérnek ettől a rendszertől azzal, hogy bevezetik a forgalmazók objektív alapú felelősségét a más által okozott kár megtérítése formájában minden olyan esetben, amikor fennállnak a gyártó hibás termékért való objektív felelősségének feltételei.
Az Európai Bíróság a kérdéses dán szabályozás ügyében, előzetes döntéshozatali eljárásban, már hozott korábban ítéletet (lásd az Európai Bíróságnak a C-402/03. sz. ügyben 2006. január 10-én hozott ítéletét). Ezen ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy az irányelv úgy értelmezendő, hogy az ellentétes az olyan nemzeti szabályozással, amelynek értelmében a forgalmazó – a gyártó kiléte meg nem állapíthatósága esetén kívül – az irányelvben előírt és a gyártót terhelő objektív felelősséggel felel, ugyanakkor nem ellentétes egy olyan nemzeti szabályozással, amelynek értelmében a forgalmazó a gyártó vétkességen alapuló felelősségével korlátlanul köteles felelni.
Kramme (C-396/06)
A hét másik eseménye a Kramme ügyben tartott tárgyalás lesz, amely légiutasoknak nyújtandó kártalanításról szóló 261/2004/EK rendelet egyes kérdéseit érinti.
E. F. Kramme és három utastársa 2005. február 27-én Párizsból Koppenhágába szeretett volna utazni a SAS légitársaság 20.45-kor induló járatával. A járatot azonban a SAS törölte, aminek következtében E. F. Kramme csak a másnapi első járattal érhették el úticéljukat. Dániába visszatérve E. F. Kramme bírósági eljárást indított az SAS ellen a járat törlése miatt Párizsban eltöltött plusz egy éjszaka költségeinek megtérítésére, valamint a rendelet alapján 250 euró összegű kártalanítás megfizetésére. A felmerült többletköltségeket a SAS megtérítette az utasnak, de a légitársaság a kártalanítás fizetését megtagadta azzal az indokkal, hogy a járattörlésre a repülőgép műszaki meghibásodása miatt került sor, ami a rendelet szerinti “rendkívüli körülménynek” minősül. Az ügyben eljáró dán bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy 1) a műszaki problémák a rendelet szerinti “rendkívüli körülménynek” minősülnek-e; 2) hogy műszaki meghibásodás esetén melyek a légitársaság által megteendő “ésszerű intézkedések”; 3) és hogy a hivatkozott műszaki probléma bekövetkezése bizonyítható-e kizárólag a magától az érintett légifuvarozótól származó dokumentumokkal.
