Nem sérti a tisztességes tárgyaláshoz való jogot az ügyvédek számára egyes, bírósági eljáráshoz nem kapcsolódó pénzügyi ügyletekben való részvétel során a pénzmosás leküzdéséért felelős hatóságok felé fennálló tájékoztatási és együttműködési kötelezettség előírása – állapította meg az Európai Közösségek Bírósága
A pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv(1) a pénzmosás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze. Az irányelvet 2001-ben a Bizottság következtetéseit, valamint az Európai Parlament és a tagállamok által kinyilvánított kívánságokat figyelembe véve naprakésszé tették(2). Ettől kezdve az irányelv rendelkezéseinek hatálya a tagállamok vonatkozó szabályozásaival összhangban kiterjed a közjegyzőkre és független jogi szakértőkre, ha azok pénzügyi vagy ingatlanügyletekben vesznek részt, vagy ügyfelük nevében és részére eljárva pénzügyi vagy ingatlanügyletben vesznek rész.
2004. július 22‑én benyújtott két keresetlevélben egyes ügyvédi kamarák az irányelvet a belga jogba átültető törvény bizonyos cikkeinek megsemmisítését kérték a Cour d’arbitrage-tól (Cour constitutionnelle, Belgium).
A felperesek különösen arra hivatkoznak, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé fennálló tájékoztatási kötelezettség kiterjesztése az ügyvédekre is, abban az esetben, ha olyan tényeket észlelnek, amelyekről tudják, vagy gyanítják, hogy pénzmosással függenek össze, valamint azon kötelezettségnek az ügyvédekre való kiterjesztése, hogy az említett hatóságok számára az azok által lényegesnek tartott minden kiegészítő felvilágosítást megadjanak, sérti a szakmai titoktartás és az ügyvédi függetlenség elvét, amelyek a minden jogalanyt megillető alapvető jognak, a tisztességes tárgyaláshoz való jog és a védelemhez való jog tiszteletben tartásának az alkotó elemei.
Ezért a Cour d’arbitrage azt a kérdést intézte az Európai Közösségek Bíróságához, hogy az ügyvédek számára a pénzmosás leküzdéséért felelős hatóságok felé fennálló tájékoztatási és együttműködési kötelezettség előírása sérti-e a tisztességes tárgyaláshoz való jogot(3).
A Bíróság felhívja a figyelmet arra, hogy a tájékoztatási és együttműködési kötelezettséget csak akkor kell alkalmazni az ügyvédekre, amikor alapvetően pénzügyi vagy ingatlanügyletek megtervezésében vagy megkötésében nyújtanak segítséget ügyfeleiknek, vagy amikor bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügylet során ügyfelük nevében és részére járnak el. E tevékenységi kör – jellegéből adódóan – főszabály szerint nem kapcsolódik a bírósági eljáráshoz, így kívül esik a tisztességes tárgyaláshoz való jog tárgyi hatályán.
Abban a pillanatban, amikor az ügyvédet az ügyfél bírósági eljárásban történő védelmének vagy képviseletének ellátására kérik fel, vagy bírósági eljárások indítására vagy azok elkerülésére vonatkozó tanácsot kérnek tőle, az ügyvéd mentesül a tájékoztatási és együttműködési kötelezettség alól, és e tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a kérdéses információt az eljárás előtt, alatt vagy után kapta, illetve szerezte. E mentesség lehetővé teszi az ügyfél tisztességes tárgyaláshoz való jogának megőrzését.
Ezzel szemben a tisztességes tárgyaláshoz való jogból fakadó követelményekkel nem ellentétes az ügyvédek számára az említett, bírósági eljáráshoz nem kapcsolódó, pontosan meghatározott pénzügyi és ingatlanügyletekben való részvétel során az irányelv által bevezetett tájékoztatási és együttműködési kötelezettség előírása, mivel e kötelezettségek a tagállamok társadalmát különösen fenyegető szervezett bűnözés terjedésére nyilvánvalóan hatást gyakorló pénzmosás elleni hatékony küzdelem szempontjából indokoltak.
A Bíróság kimondja, hogy az ügyvédek számára egyes, bírósági eljáráshoz nem kapcsolódó pénzügyi ügyletekben való részvétel során a pénzmosás leküzdéséért felelős hatóságok felé fennálló tájékoztatási és együttműködési kötelezettség előírása nem sérti
a tisztességes tárgyaláshoz való jogot.
(Ordre des barreaux francophones et germanophone, Ordre français des avocats du barreau de Bruxelles, Ordre des barreaux flamands, Ordre néerlandais des avocats du barreau de Bruxelles / Conseil des ministres, C-305/05. sz. ügy)
(1) A Tanács 1991. június 10‑i 91/308/EGK irányelve (HL L 166., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 153. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 4‑i 2001/97/EK irányelve (HL L 344., 76. o.).
(3) Amint azt az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (EJEE) és az EU 6. cikkének (2) bekezdése biztosítja.
