Az érdekképviselet furcsállja, hogy több mint száz olyan állampolgárral szemben rendeltek el vagyonosodási vizsgálatot, akik az állam által tévesen beszedett regisztrációs adót igényeltek vissza gépkocsijuk után. Az adóhivatal cáfolja, hogy a két dolog között ok-okozati összefüggés lenne.

Az Európai Bíróság korábbi döntése értelmében vissza kell fizetni a használt gépjárművekre befizetett regisztrációs adó bizonyos hányadát, átlagosan kocsinként 120–150 ezer forintot. A Pénzügyminisztérium a költségvetésben tízmilliárd forintot különített el e célra, de a vámhivatalok csak négy és félmilliárdot fognak visszaadni az érintetteknek. A kérelmeket hétfőn éjfélig lehetett benyújtani a fő vámhivatalokhoz. A 73 ezer jogosult közül 24-500 kapta és kapja vissza a tőle jogtalanul beszedett adót — csaknem ötvenezer gépkocsivásárló viszont végleg búcsút inthet annak a pénznek, amit az uniós jogharmonizációval ellentétes szabályok alapján szedtek be tőle.

A Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesülete nemrég elnökségi ülésén foglalkozott a jelenséggel, hogy azok a vásárlók, akik legalább két gépjármű után igényeltek vissza regisztrációs adót, felkeltették az adóhatóság érdeklődését, és sokan alanyaivá váltak egy vagyonosodási vizsgálatnak. “Az Európai Bíróság döntésének szellemiségéből nem következik, hogy amiatt kerüljenek reflektorfénybe egyesek az adóhatóságnál, mert egyébként az állam megkárosította őket, s a nekik jogosan járó pénzt bátorkodnak visszaigényelni. Bizonyítékaink természetesen nem lehetnek erre – de mégiscsak furcsa, hogy az adót visszaigénylők közül több mint százan jelezték, hogy néhány héttel vagy hónappal a visszatérítés után vagyonosodási vizsgálatot kaptak” – mondta az egyesület elnöke.

Fojt Attila azt is hozzátette, hogy a vagyonvizsgálatra kiválasztottak között volt olyan huszonegy éves fiatalember, aki két autó után igényelt vissza regisztrációs adót, ám munkahelye sincs, a szülei tartják el; akadt olyan negyvenöt éves asszony, akinek nyolc hónapja nincs munkahelye, és beteg. “A törvény természetesen lehetővé teszi, hogy bárkivel szemben vagyonosodási vizsgálatot rendeljenek el, ám mégiscsak furcsa, hogy gyanús lesz valaki, aki két-háromezer euróért behozott két autót, s kvázi pellengérre állítják; többszörös milliárdosok vagyonának eredete pedig nem kelti fel a hatóságok érdeklődését. Ezt a gyakorlatot a Pénzügyminisztériumban is kifogásoltuk, ám egyelőre még választ nem kaptunk” – mondta a gépjárműkereskedők képviselője.

Bakonyi Ágnes, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szóvivője cáfolja, hogy ok-okozati összefüggés lenne a regisztrációs adó visszaigénylése és a vagyonosodási vizsgálatra kijelölés között. “Ami nem zárja ki, hogy az említett huszonegy éves fiatalember nevét amiatt dobta ki a számítógépes program, mert jövedelem nélkül nem szoktak gépkocsit vásárolni, pláne nem kettőt” – hangsúlyozta a szóvivő. Az adóhivatalnak megvan a saját rendszere a kiválasztásra, amelynek alapja, hogy a bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között ellentmondás tapasztalható.