Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István büntető tanácsa a Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokú ítéletében kimondott főbüntetési tételeket abban az ügyben, amelyben F. L. – t, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt ítélték életfogytig tartó szabadságvesztésre.

Így a jogerős ítélet szerint az I. rendű vádlott legkorábban 30 év fegyházbüntetés letöltése után szabadulhat, míg bűntársa, M. R. II. rendű vádlott 4 év börtönbüntetést kapott.

A korábban már többször büntetett, I. rendű vádlott, F. L. 2005 elején ismerkedett meg a II. rendű vádlottal Kecskeméten egy autómosóban, ahol együtt dolgoztak. F. L. – nak állandó anyagi problémái voltak, ezért 2005 nyarán 60 ezer forintot kért kölcsön M. R. – től. A kölcsön visszafizetését aztán – anyagi problémáira hivatkozva – az I. rendű vádlott megtagadta.

Ebben az időszakban ismerkedett meg a II. rendű vádlott özv. ifj. M. I. – né (1963) sértettel egy kerekegyházi tanyán. Egy olyan barátjával látogatott ki az asszonyhoz, aki két borjút akart vásárolni a nőtől, az ügy későbbi sértettjétől. A II. rendű vádlott még a két borjú elszállítása előtt elmondta F. L. – nak, hogy ismerőse milyen üzletre készül, s azt az ötletet adta: a borjúkért kapott pénzt el kellene lopni az asszonytól. Felajánlotta azt is, hogy autójával kiviszi az I. rendű vádlottat a tanya közelébe, hogy a helyszínt fel tudják deríteni. Az I. rendű vádlott belegyezett a tervbe, 2006 január elején megszemlélték a tanyát és környékét, majd visszatértek Kecskemétre.

2006. január 26-án délután a II. rendű vádlott és ismerőse felkereste a sértettet. Egy borjút szállítottak ki neki, valamint a II. rendű ismerőse két borjú ellenértékeként átadott az asszonynak 130 ezer forintot, amit az bevitt a házba. Három nappal később már a két vádlott utazott ki a tanyához. A II. rendű vádlott fuvarozta társát, az épülettől távolabb kitette a társát, aki egyedül ment be a sértett tanyájára, zsebében egy késsel, amivel a kutyákat akarta elriasztani. Telefonálási lehetőséget kérve nyitott be az asszonyhoz, majd miután telefonálást mímelt, rátámadt a nőre, az ágyra lökte. Követelte a sértettől: adja át a pénzét. Amikor az csak 3 ezer forintot nyújtott át, az I. rendű vádlott megfenyegette: ha nem kap több pénzt, késsel fogja megszúrni.

A megtámadott nő megtagadta további pénzek átadását, ezért az I. rendű vádlott kétszer is megszúrta. A jajgató, segítségért kiáltozó asszony ekkor már 30 ezer forintot adott át, kijelentvén: több pénze már tényleg nincs. A vádlott továbbra is követelőzött, majd amikor nem kapott pénzt, 13 alkalommal szúrt az asszony fejébe, nyakába, felsőtestébe, és a nő táskáját átkutatva még 90 ezer forintot vett el. Ezt követően a segítségért könyörgő sértettet megkötözte, magához vette a sértett mobiltelefonját, elvágta a hálózatos telefon zsinórját, hogy áldozta ne tudjon segítséget hívni.

A számos súlyos sérülést elszenvedett asszony tíz percen belül elhunyt, halálát elvérzés okozta. Életét gyors és szakszerű orvosi beavatkozás sem tudta volna megmenteni. Az I. fokú bíróság ítéletében kimondta: a sértettnek a vádlott olyan testi és lelki gyötrelmet okozott, ami az emberi élet kioltásával általában együtt járó szenvedést meghaladta.

A bűncselekményt követően a vádlottak megosztoztak a pénzen (az I. rendű 80 ezer, a II. rendű vádlott 43 ezer forintot tett el), miután a II. rendű vádlott durván szidalmazta társát, mondván: a szurkálás szerinte teljesen fölösleges tett volt. A vádlottak elégették később az I. rendű vádlott vérrel szennyezett ruháit, s a tett elkövetéséhez használt kést és a nő mobiltelefonját is megsemmisítették. Az áldozat holttestét a halálát követő napon fedezte fel édesanyja és egy ismerőse.

Ezek után nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2007. március 6-án F. L. (1973 – kecskeméti lakos) I. rendű vádlottat, s ezért őt a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Egyben a bíróság kimondta: a vádlott feltételes szabadságra legkorábban minimum 30 év letöltése után bocsátható.

Az ügy II. rendű vádlottja, M. R. (1974 – kecskeméti lakos) rablás bűntettéért, mint felbujtó, és emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettért 4 év börtönbüntetést kapott, 4 évre tiltották el a közügyek gyakorlásától, a járművezetéstől, és 50 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélték.

Az ítélet ellen a vádlottak és védőik enyhítés érdekében nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.