Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) elmondta: az SZDSZ támogatja a javaslatot. Fontosnak tartják, hogy valamilyen jogalkotási lépéssel is reagáljanak azokra a jelenségekre, amelyekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság az elmúlt években kifejezésre juttatta: büntetőjogi eszközöket nem lát alkalmasnak a gyűlöletbeszéd kezelésére. Mint mondta, az eddigi kísérletek rendre elbuktak az Alkotmánybíróságon.

A politikus hozzátette: ezek az alkotmánybírósági döntések azt jelezték, hogy a polgári jog eszközei alkalmasak a szólásszabadság, a személyiségi jog, valamint az emberi méltóság egyidejű védelmére.

Közölte: az SZDSZ három módosító javaslatot nyújtott be a javaslathoz.

Répássy Róbert (Fidesz) azt mondta: elhibázottnak tartja a Fidesz azt, hogy kisebbségvédelmi eszközként kívánja a kormány megfogalmazni ezt a javaslatot, ahelyett, hogy valóban személyiségi jogvédelmi eszközként határozná meg. De elhibázott az is – tette hozzá -, hogy csak a kollektív jogsérelmet ismeri el a módosítás, ám egy adott személy sérelmét nem.

A fideszes képviselő úgy vélte: a jogalkotással a tapasztalható negatív jelenségeket nem lehet megszüntetni. Mint mondta, a kormány által benyújtott javaslat lehetőséget ad a joggal való visszaélésre, arra, hogy a törvényalkotó szándékát kifordítsák.

Salamon László (KDNP) szerint elhibázott a kormány által benyújtott javaslat, ami alkotmányossági aggályokat is felvet. Úgy vélekedett: a többség és a kisebbség méltósága között nem lehet különbséget tenni.

Salamon László közölte, a KDNP mai formájában nem tudja támogatni a javaslatot.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint jelentős előrelépés a törvényjavaslat, ám – mint mondta – áttörésnek nem nevezhető. A politikus megfontolandónak tartotta azt a javaslatot, hogy ne fókuszáljon a módosítás a kisebbségekre. Úgy vélte, e szempontból érdemes korrigálni a kormány által benyújtott javaslatot.

Csáky András (MDF) úgy vélte, a tapasztalható végletes szembenállás kitermeli a szélsőségeket. A politikus szerint bizonyos megnyilvánulásokat a kormány hajlamos figyelemelterelésként felhasználni.

Az MDF-es képviselő azt mondta, nem elvetendő a javaslat, ám szükség van korrigálásra. Ezért az MDF módosító javaslatokat nyújt be, s ezek sorsától teszi függővé, hogy támogatja-e a törvénymódosítást.

Szabó Zoltán (MSZP) Csáky András felszólalására reagálva közölte: ezek a kérdések nem a figyelemelterelés okán merültek fel.

Szanyi Tibor (MSZP) közölte: a Fidesz félreteheti a nyakatekert alkotmányossági fejtegetéseket, hiszen olyan jelenséggel áll szembe a társadalom, ami tűrhetetlen. Úgy vélte, ma már nem ott tartunk, hogy néhány ember tesz elfogadhatatlan kijelentéseket. A politikus szerint tízezrével, százezrével vannak olyan emberek az országban, akiket bizonyos kijelentések sértenek, akikben ezek félelmet keltenek.

A szocialista politikus szerint a legnagyobb védelem az lenne, ha az Országgyűlésben lenne a kisebbségeknek képviseletük.

Szabó Zoltán (MSZP) úgy vélte: bár ez a módosítás nem fogja megszüntetni a gyűlöletbeszédet, ha olyan jelentős pénzbírsággal lehetne büntetni azokat lapokat, amelyek ilyen tartalmú írásokat tesznek közzé, ami tönkreteheti a lapot, akkor a felelős vezető megfontolná a közzétételt.