Csaknem húszszázalékos felárat kínált szeptember 25-én szándéknyilatkozatában az osztrák OMV a Mol részvényeiért. A magyar olajvállalat mára informális tanácskozásra hívta össze a legnagyobb részvénycsomagokkal bíró tulajdonosokat, hogy vitassák meg a helyzetet.
Wolfgang Ruttenstorfer, az osztrák olaj- és gázipari konszern vezérigazgatója kedden bécsi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott: elérkezettnek látták az időt arra, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. Az OMV kész részvényenként 32 ezer forintot fizetni a Molért, ezzel csaknem 14 milliárd euróra értékelte a magyar olajvállalatot. Az osztrák konszern vezetőinek becslései szerint a Mol bekebelezése tízmilliárd eurójába kerülne a cégnek, mert át kellene vennie a magyar olajvállalat adósságait is. Ehhez csaknem kilencmilliárd euró már rendelkezésükre áll egy nemzetközi bankkonzorcium fedezetével. Az OMV jelenleg a Mol-részvények 20,2 százalékát birtokolja, a legújabb bejelentés szerint a felvásárlásra az osztrák cég 1,4 milliárd eurót költött.
A Mol állásfoglalása szerint az OMV még mindig alulértékeli a magyar olajvállalat üzleti kilátásait. A budapesti értékelés alapja, hogy a jelenlegi szándéknyilatkozat is része az OMV eddigi egyoldalú és barátságtalan stratégiájának. A Mol vezetése azonban továbbra is biztos abban, hogy független vállalatként kitűnő növekedési lehetőségei vannak, és nem kíván foglalkozni olyan megkeresésekkel, melyek nem szolgálják a részvényesek érdekeit. A piacon eközben olyan, hivatalosan meg nem erősített híresztelések terjedtek el, hogy a magyar olajvállalat vezetése összehívta a legnagyobb részvényeseket egy nem hivatalos zártkörű tanácskozásra. A Mol közvetve a saját értékpapírjainak negyven százalékát ellenőrzi.
Az OMV vezetése is tanácskozni fog a Mol részvényeseivel, csakhogy Londonban; és a napokban is igyekszik majd rábírni őket részvénycsomagjaik eladására. A Mol pozícióin segíthet a magyar parlament is, ha elfogadja a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet a köznyelv csak lex Molként emleget.
A végszavazás várhatóan a jövő héten lesz, és a jogszabály a kihirdetés utáni nyolcadik napon lép hatályba. A magyar kormányzat ezzel ráadásul nem fordulna ellene az Európai Bizottság törekvéseinek sem. A brüsszeli bizottság ugyanis a közelmúltban olyan energetikai reformprogramot jelentett be, amely korlátozná az állami tulajdonlású vállalatok tulajdonszerzését az uniós piacon akkor, ha a saját piacaikon még nem zajlott le a liberalizáció.
Az osztrák állam az OMV-részvények 31,5 százalékát birtokolja. Bécsben viszont joggal hivatkoznak arra: a jelenlegi uniós jogszabályok nem tesznek különbséget a vállalatok között annak alapján, hogy van-e bennük állami tulajdonrész. Az osztrák alkancellár és a gazdasági miniszter is kiállt az OMV mellett. A magyar kormányzat továbbra is kiáll a Mol függetlensége mellett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Távirati Irodának úgy nyilatkozott: a kormány minden tőle telhetőt megtett, a Mol pedig szerinte világos és egyértelmű választ adott az osztrák megkeresésre.
A két vállalat párviadala így osztrák–magyar szembenállássá nőtte ki magát, ami nem is csoda, hiszen a tét óriási: a közép-európai energetikai piacvezető szerepéről van szó.
A nyilvános vételi ajánlatról
Ha az OMV nem tágít szándékától, akkor önkéntes nyilvános vételi ajánlatot tehet, mint akárki, még az is, akinek az adott céltársaságban egyetlen részvénye sincs. A tőkepiaci törvény szerint az ajánlatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is jóvá kell hagynia. A vételi ajánlatot már korábban nyilvánosságra lehet hozni, de jelezni kell, hogy a felügyelet még nem hagyta jóvá. A nyilvános vételi ajánlatra ellenajánlat tehető tizenöt napig, amelyet a felügyelet akkor hagyhat jóvá, ha az eredetinél kedvezőbb a javaslat. Ez esetben viszont az eredeti ajánlat hatályát veszti.
