Az iskolák többségében nem tudják betartani a pedagógusok negyvenórás munkahetére vonatkozó előírásokat – erősítette meg a közelmúltban tett kijelentését Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Az egyik iskola vezetője elmondta: a kollégák zöme rendszeresen túllépi az engedélyezett munkaidőt, az adatokat azonban kozmetikázniuk kell, mert túlóradíjakra nincs pénz.

A pedagógusok terhei mára elfogadhatatlan mértékűre nőttek, mert az újabb és újabb törvénymódosítások mind több és több terhet tesznek a vállukra – mondta Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte a helyzetet tovább rontja a kötelező óraszámok szeptembertől esedékes megemelése. “Ez nem csupán egy, illetve két tanórával jelent többet, hanem a kapcsolódó felkészülési időt és az adminisztratív terheket is arányosan megnöveli” – mondta a szakszervezeti vezető; szerinte a tanárok zöme emiatt is lépi túl rendszeresen és jelentősen a Munka Törvénykönyve által engedélyezett heti negyven munkaórát.

Az Országgyűlés hétfőn (október 8.) tárgyalja a PDSZ hatvenezer hitelesített aláírással támogatott népi kezdeményezését. Az indítvány visszaállítaná a korábbi szintre a heti kötelező óraszámokat, és megbízná a kormányt egy reprezentatív felmérés elkészítésével, amelyből kiderülhetne, túlterheltek-e a pedagógusok.

A Magyar Hírlap által megkeresett iskolák vezető munkatársai – nevük és intézményük anonimitását kérve – megerősítették a szakszervezeti vezető állításait. Az egyik pedagógus elmondta: a kollégák zöme rendszeresen túllépi – nem is kevéssel – a heti negyven órát, az adatokat azonban kozmetikázniuk kellett, a törvényes munkaidőt tüntetve fel a kimutatásokban, mert a túlóradíjakra sem az iskolának, sem a fenntartó önkormányzatnak nincs pénze.

Az adminisztratív terhek között a nyilatkozó említette a munkaidő-nyilvántartást és a pedagógusértékelési rendszer kidolgozását, ez csak ebben az iskolában hat hónapon át jelentett “tíz pedagógusnak irdatlan többletmunkát”. Kerpen Gábor ezzel kapcsolatban azt is leszögezte: a többletmunka kifizetése, vagy a teljesítménybérezés nem lehet megoldás a problémára, mert bizonyos határon túl nem terhelhetők a tanárok munkájuk színvonalának romlása nélkül.

Az MDF nevében nyilatkozó Almássy Kornél alelnök megerősítette: támogatják a PDSZ javaslatait, mert bebizonyosodott, hogy több mint egy éve sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Az MSZP oktatási munkacsoportját vezető Tatai-Tóth András közölte: nem szavazzák meg az előterjesztést, mert “ennek az ügynek a finanszírozása ellehetetlenült”. Szerinte jobb mukaszervezéssel közelebb lehetne jutni a heti negyvenórás átlaghoz.

Dodonai válaszok

Az oktatási tárca szerint 2002-ben egyszer már csökkent a pedagógusok óraszáma, miközben növelték a közalkalmazotti béreket. Támaszkodhatnak tehát a korábbi évek tapasztalataira, “ezért sem indokolt szakmai felmérés készítése a pedagógusok valós leterheltségéről”.