Az Európai Közösségek Bírósága ezen a héten három üggyel foglalkozik részletesebben. Szó esik majd egy spanyol férfiról, akit állítása szerint életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés ért, továbbá a mesterségesen megtermékenyített nők felmondással szembeni védelmének kezdőidőpontjáról, végül pedig az ORF esetében azt vizsgálják, hogy egyes adások, illetőleg adásrészletek reklámnak vagy távértékesítésnek minősülnek-e.

C-411/05 Palacios de la Villa

A spanyolországi Cortefiel Servicios S.A. cégnél vezető beosztásban dolgozó Félix Palacios de la Villát 65. életévének betöltése után arról értesítette munkáltatója, hogy nyugdíjazása miatt munkaviszonya megszűnik.

A munkáltató állítása szerint a kényszernyugdíjazást a Madrid Autonóm Közösség textilkereskedelmi ágazatában hatályos kollektív szerződés írja elő, amely kollektív szerződést a spanyol jogalkotó törvénnyel a spanyol jogrend részévé tette.

Az említett kollektív szerződés a nyugdíjkorhatárt 65 évben állapítja meg. F. Palacios viszont úgy véli, hogy életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés érte, hiszen azért kellett nyugdíjba mennie, mert betöltötte 65. életévét.

Mindez, álláspontja szerint, sérti az egyenlő bánásmódnak a közösségi jog által elismert elvét, és ezért bírósághoz fordult. Az ügyben eljáró spanyol bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy ellentétes-e a közösségi joggal az a spanyol törvény, amely érvényesnek minősíti a kollektív szerződésekben megállapított, a kényszernyugdíjazásra vonatkozó kikötéseket.

Mazák főtanácsnok 2007. február 15-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a vitatott spanyol szabályozás nem ütközik az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvébe.

C-506/06 Mayr

Az ezen előzetes döntéshozatali ügyben felmerült kérdés az, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK irányelv értelmében “várandós munkavállalónak” minősül-e az a munkavállaló, aki mesterséges megtermékenyítésben vesz részt, ha a felmondás időpontjában a petesejtjeit már megtermékenyítették a partnere spermiumaival, tehát az embriók “in-vitro” létrejöttek, de ezeket még nem ültették be a nő testébe.

Azt kell tehát az Európai Bíróságnak eldöntenie, hogy a terhességhez kapcsolódó – jelen esetben a felmondással szembeni – munkajogi védelem mesterséges megtermékenyítés esetén a megtermékenyítés időpontjától vagy az embriók anyaméhébe való beültetésétől illeti meg a petesejteket adó nőt.

C-195/06 Österreichischer Rundfunk

Az Osztrák Rádió- és Televízió (ORF) számára törvény tiltja meg, hogy műsoridőt adjon el távértékesítés végzésére. Az osztrák Bundeskommunikationssenat (Szövetségi Kommunikációs Testület) annak eldöntése céljából fordult az Európai Bírósághoz, hogy a televíziózásról szóló közösségi irányelv értelmében az ORF “Quiz Express” elnevezésű műsora az ORF számára megengedett reklámnak vagy nem megengedett távértékesítésnek minősül.

Az irányelv egyébként az ORF-re vonatkozó törvénnyel megegyező módon határozza meg a reklám és a távértékesítés fogalmát. Az Európai Bíróságnak a neki feltett kérdések alapján arról kell döntenie, hogy reklámnak vagy távértékesítésnek minősülnek azok az adások vagy adásrészletek, amelyekben a televíziós műsorszolgáltató lehetővé teszi a közönség számára emelt díjas telefonszám közvetlen tárcsázásával, így ellenérték fejében, az e televíziós műsorszolgáltató nyereményjátékában való részvételt.

Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok 2007. május 24-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a Szövetségi Kommunikációs Testület nem tekinthető az EK-Szerződés 234. cikke szerinti bíróságnak, ezért azt javasolta az Európai Bíróságnak, hogy állapítsa meg hatáskörének hiányát a feltett kérdések megválaszolására.

Arra az esetre, ha az Európai Bíróság mégis megállapítaná hatáskörét a kérdések megválaszolására, a főtanácsnok azt a megoldást javasolja a közösségi bírói fórumnak, hogy a kérdéses adások vagy adásrészletek akkor minősülnek távértékesítésnek, ha elsődleges céljuk a nyereményjátékban való részvétel jogának értékesítése.