Több ponton alkotmányellenesnek találta, ezért nem írta alá a Polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását az államfő. Sólyom László a javaslat előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól. 1990. január 1-je óta a köztársasági elnökök 29 alkalommal fordultak az alkotmánybírákhoz.

Először 1990-ben Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök. Göncz Árpád 1990 és 2000 között nyolc esetben fogalmazott meg indítványt, többek között a kárpótlási törvény, az igazságtétel és a földtörvény ügyében. Utódja, Mádl Ferenc 2000 és 2005 között tizennégy indítványt címzett az Alkotmánybíróságnak. Mádl egyebek közt a felsőoktatási törvény, az ügynöktörvény, illetve a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását kiegészít törvénymódosítás kapcsán jelölte meg alkotmányos aggályait.

A jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László, aki 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság első elnöke volt, hatszor fordult az Alkotmánybírósághoz. 2006. március 13-án az állami kitüntetések ügyében kezdeményezett alkotmányértelmezést utódjainál. 2006. augusztus 2-án a felsőoktatási törvény módosítása, december 28-án pedig az Országos Érdekegyeztet Tanácsról, illetve az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvények kapcsán kért előzetes normakontrollt. Az államfő 2007. június 27-én küldte véleményezésre az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodást kihirdet törvényt. 2007. november 13-án pedig a Polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosításáról szóló törvényt küldte meg előzetes normakontrollra. Jelenleg négy indítványa van az alkotmánybírák előtt.