Nagy-Britannia és Lengyelország alapjogi chartához való csatlakozását szorgalmazták szerdai plenáris vitájukon az európai parlamenti képviselők. A képviselők aggodalmasnak találták, hogy bizonyos tagállamokban korlátozott lesz a Charta Bíróság előtti érvényesítése.
A november 28-i brüsszeli plenáris ülésen a képviselők az alapjogi charta Parlament által történő jóváhagyását vitatták meg. Jo Leinen (német jobboldali) jelentése szerint az alapjogi charta jogilag kötelező érvényű státuszának elismerésével a Reformszerződés tervezete nagy előrelépést jelent. Néhány képviselő a britek és a lengyelek csatlakozását szorgalmazta a dokumentumhoz.
A Parlament júliusi állásfoglalásában helyeselte, hogy a kormányközi konferencia megőrizte az alapjogi charta jogilag kötelező státuszát, de aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a dokumentum bíróság előtti érvényesítése bizonyos tagállamokban korlátozott lesz. A Chartát a későbbiekben a Reformszerződéshez csatolnák.
A vitán felszólaló Lobo Antunes portugál Európa-ügyi miniszter a Tanács képviseletében a Chartát jelentős előrelépésnek nevezte, amelynek fontos következményei lesznek, ezáltal a polgárok kerülhetnek az EU középpontjába. „A Charta kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unióban, az állampolgárok jogainak katalógusát jelenti, a méltósággal, szabadsággal, egyenlőséggel és szolidaritással kapcsolatos egyéni, valamint az állampolgársággal kapcsolatos jogokat garantálja. Az uniós állampolgárok a tagállami bíróságok előtt hivatkozhatnak a dokumentum által biztosított jogokra, és az Európai Bíróság felügyeli a Charta helyes használatát” – összegzett Margot Wallström, a Bizottság alelnöke. Wallström ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a Charta nem lesz érvényben mind a 27 tagállamban. Jo Leinen jelentéstevő szerint helyes lépés, hogy a Charta ugyanolyan jogerővel bír majd, mint a szerződés, és a nemzeti, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is hivatkozni lehet a dokumentumra.
Joseph Daul frakcióvezető az Európai Néppárt nevében üdvözölte a Chartát, amely nemcsak politikai szimbólum az Unió számára, hanem az emberi jogok védelmének sarokköve is. Daul szintén a Charta jogilag kötelező erejét emelte ki, amely annak bizonyítéka, hogy az Unió az értékek közössége. A vitán felszólaló Richard Corbett a szocialista párt nevében hangsúlyozta, hogy a Charta az uniós intézményekre kötelező lesz, függetlenül a tagállami döntésektől. Andrew Duff brit liberális képviselő furcsának tartotta, hogy a tagállamok megpróbálják kihúzni magukat a kötelező erejű szöveg alól, és a liberális politikus szégyenletesnek nevezte a brit kimaradási záradékot (opt-out-ot), s reményét fejezte ki, hogy a kimaradás idővel a múlt szemeteskosarába kerül. A zöldektől felszólaló osztrák Johannes Voggenhuber az emberi jogok oszthatatlanságát emelte ki, és felszólította Nagy-Britanniát és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak az európai konszenzushoz. Francis Wurtz (francia) az Egységes Európai Baloldal nevében emlékeztetett, hogy az alkotmánytervezetből átemelt Charta minimalista megközelítést alkalmaz. Bronislaw Geremek lengyel liberális képviselő szerint létezik az európai szociális modell és nem indokolt London és Varsó kimaradása.
A szerdai vita után a képviselők a csütörtöki plenáris ülésen szavaznak a jelentésről, a valószínűsíthető igen jóváhagyást jelent. Ezt követően december 12-én, ünnepélyes keretek között írja alá az alapjogi chartát Strasbourgban Hans-Gert Pöttering, a Parlament elnöke, valamint az Európai Bizottság és az EU Tanácsának soros elnöke.
