Ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormány az iratok titkosítási rendszerét teljesen átalakító új titokvédelmi törvényjavaslatról, amelyet szerdán tárgyalt meg a kormány – jelentette be Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A Fidesz jelezte: valószínűleg támogatni fogja a törvényjavaslatot.
Szilvásy György azt mondta, az új javaslat nyolc kétharmados törvényt és 36 feles törvényt módosítana, valamint hatályon kívül helyez még két jogszabályt, ezért is van szükség a jövő héten induló ötpárti tárgyalásokra.
Mint elhangzott, a tervezet alapvetően rendezi át a minősített dokumentumok kezelését. A javaslat célja többek között, hogy radikálisan csökkentse a magasan minősített iratok, vagyis a szigorúan titkos és a titkos dokumentumok számát, és modernizálja a minősítési eljárást.
A tárca nélküli miniszter azt mondta, 2006-ban az egész államigazgatásban 805 ezer minősített irat volt, amiből 695 ezer esett a szigorúan titkos kategóriába, míg a legalacsonyabb minősítés, a korlátozott terjesztés alá csak 24 ezer irat került. A törvényjavaslat célja, hogy 2010-től 2012-ig megfordítsa ezt az arányt. Ha a 2006-os számokat vesszük alapul, akkor az új rendszerben legfeljebb 1000-2000 irat lenne szigorúan titkos.
Ennek érdekében a javaslat káralapú minősítési rendszert vezet be, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb az adatok nyilvánosságra kerülésével okozható kár, annál nagyobb védelemben lehet részesíteni az iratokat.
Szilvásy György tájékoztatása szerint a szigorúan titkos iratok esetében 30 év lenne az érvényességi idő, amit például emberekre vonatkozó adatok esetén legfeljebb kétszer lehetne meghosszabbítani, külön minősítési eljárással. Alacsonyabb minősítés esetén 15 év lenne az érvényesség, amit szintén érzékeny adatok esetében öt évvel lehetne meghosszabbítani.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, megszűnne az automatikus minősítési gyakorlat, és a már elavult államtitokköri és szolgálati titokköri jegyzék. Szilvásy György kiemelte, hogy a magasan minősített adatok számának csökkenésével hosszabb távon a védelemre fordított költségek is csökkenhetnek. Elmondta azt is, hogy módosítani kell a titoksértések szankciórendszerét. Utóbbi egyik újítása, hogy nem minősül bűncselekménynek civil személy gondatlan elkövetői magatartása.
A javaslat mind a nemzeti, mind a külföldi minősített adatok védelmére egységes követelményeket határoz meg, valamint új jogintézményeket is bevezet, így a nemzeti személyi biztonsági tanúsítványt, a telephelybiztonsági tanúsítványt.
Az előbbi tanúsítvány igazolja, a minősített adatot felhasználó meddig és milyen minősítésű iratokhoz férhet hozzá, az utóbbi pedig azt bizonyítja, hogy az adott gazdasági szervezetben megteremtették a minősített adatok kezelésének biztonsági feltételeit.
A Fidesz az elhangzottakra reagálva az MTI-vel közölte: a kormány közel két éves lemaradásban van, mert a parlament már 2006 tavaszán tárgyalt egy nemzeti információvédelmi törvény megalkotásáról. Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja, az Orbán-kormány egykori titokminisztere szerint a jelenlegi szabályozás elavult, csak a NATO-ból és az Európai Unióból érkező információk védelme korszerű.
Még nem láttam a tervezetet, de ha nem rontottak a 2006-os javaslaton, a Fidesz valószínűleg támogatja majd azt – közölte Demeter Ervin.
