Szerte az EU-ban alig két héttel karácsony előtt (2007. december 12-én) lépnek hatályba azok az új szabályok, amelyek a megtévesztő hirdetési és agresszív értékesítési praktikák letörésére – köztük a hamis „ingyenes” ajánlatok és a „nyaggatásra ösztönző” (közvetlenül vásárlásra serkentő) gyermekeknek szóló internetes hirdetések betiltására – irányulnak.

A korlátozások annak a feketelistának a részei, amelyen a tisztességtelen kereskedelmi praktikák elleni új irányelv által betiltott gyakorlatok találhatók. Elsősorban a leginkább megtévesztő „piszkos tizenkettőt” veszi célba a csalogató reklámoktól a piramisjátékokon és reklámcikkeken (advertorial) át egészen a hamis egészségügyi állításokig. Az irányelv alaposan megerősíti a félrevezető hirdetésre vonatkozó, létező uniós normákat, és új szabályokat vezet be az agresszív kereskedelmi gyakorlatok – zaklatás, kényszer, nem megengedett befolyás – ellen. Az irányelv célja, hogy megerősítse a fogyasztóknak és a vállalatoknak az egységes piacba vetett bizalmát, hogy részesüljenek a határokon túli vásárlások minden előnyéből. A mai napig mindössze 14 tagállam hajtotta végre az irányelvet. A nemzeti szabályokat eddig el nem fogadó tagállamok ellen a Bizottság eljárást indított.

Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa a következőket mondta: „A tisztességtelen praktikák megkárosítják a fogyasztókat, és torzítják a versenyt a piacokon. Európa egységes piacán nincs hely olyan kereskedőknek, akik nyomást gyakorolnak az emberekre, és zaklatják vagy megtévesztik őket; különösen karácsony előtt, amely vásárlói szempontból az év legforgalmasabb időszaka. Ezért vette át Európa a vezetést, hiszen ezek világszerte a félrevezető és agresszív értékesítés elleni legszigorúbb szabályok közé tartoznak.”

Az új szabályok

Az új irányelv négy fő összetevőből áll:

  • Egy kiterjedt általános záradék, amely a tisztességtelen és ezért tiltott gyakorlatokat határozza meg
  • Részletes meghatározások a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok két fő kategóriájáról: félrevezető gyakorlatok (cselekedetek és mulasztások) és agresszív gyakorlatok
  • Biztosítékok a kiszolgáltatott fogyasztóknak: olyan rendelkezések, amelyek a kiszolgáltatott fogyasztók kihasználását hivatottak megelőzni
  • Feketelista: a minden körülmények között tiltott gyakorlatok listája.

Feketelista: a „piszkos tizenkettő”

A felsorolás több mint 30 olyan gyakorlatot sorol föl, amely minden körülmények között tisztességtelennek tekintendő. Tartalmazza azt a „piszkos tizenkettő” praktikát is, amelyekről széles körben ismert, hogy kárt okoznak a fogyasztóknak:

  • Csalogató reklám: Arra csábítja a fogyasztót, hogy a reklámozó cégtől nagyon alacsony áron vásároljon egy terméket, amelyből a cégnek nincs ésszerű készlete raktáron.
  • Hamis „ingyenes” ajánlat: Hamisan ingyenes ajánlat benyomásának keltése a termék „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírásával, jóllehet a fogyasztónak fizetnie kell a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségein felül is.
  • Gyermekek közvetlen felszólítása arra, hogy vásárolják meg a hirdetett terméket („Vedd meg most!”), vagy „nyaggatással” győzzék meg szüleiket vagy más felnőtteket, hogy vegyék meg nekik a reklámozott dolgot. „Megjelent az Alice és a varázskönyv új videója a Fonditól! Kérd meg anyut, hogy vegye meg a trafikban!” A közvetlen felszólítás a televízióban már be van tiltva; a feketelista ezt minden médiumra – köztük a legfontosabbra, az internetes reklámra is – kiterjeszti.
  • Valótlan állítás a gyógyító képességekről: az allergiától a hajhulláson keresztül a súlycsökkenésig.
  • Reklámcikk (advertorial): Egy médium szerkesztett tartalmának felhasználása egy termék reklámozására, amikor a kereskedő anélkül fizetett a reklámért, hogy ezt észre lehetne venni.
  • Piramisjáték: Olyan piramiselvre épülő reklámozási rendszer, amelyben az ellentételezés elsősorban más fogyasztóknak a rendszerbe való bevonásából, és nem a termék eladásából vagy fogyasztásából ered.
  • Nyeremény: Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó díjat nyert, jóllehet, nincs is díj, vagy a díj feltételeként annak követelése, hogy a fogyasztó pénzt fizessen érte vagy költségeket álljon.
  • Megtévesztő benyomás a fogyasztók jogairól: A fogyasztók törvényes jogára vonatkozóan olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő sajátossága lenne.
  • Korlátozott ajánlat: Annak hamis kijelentése, hogy a termék csak rendkívül korlátozott ideig áll rendelkezésre, hogy így megfosszák a fogyasztót a tájékozott döntéshez szükséges megfelelő lehetőségtől.
  • Az eladás utáni szolgáltatások nyelve: A fogyasztó számára nyújtott eladás utáni szolgáltatások vállalása és az ilyen szolgáltatásnak kizárólag egy más nyelven történő nyújtása anélkül, hogy ez világosan a vevő tudomására lett volna hozva, még mielőtt az elkötelezi magát az ügylet mellett.
  • Nem kért értékesítés: Leszállított, de a fogyasztó által meg nem rendelt termékért azonnali vagy halasztott fizetés követelése, illetve azok visszaszállításának vagy megőrzésének követelése.
  • Egész Európára érvényes garancia: Olyan hamis benyomás keltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.

Az „ingyen” legyen ingyenes – esettanulmány

Az olasz Folcini úr 2007 szeptemberében új e-mail címet létesített magának. A képernyő alján kis szövegdobozt vett észre, amely naponta 5 ingyenes üzenetet említett. Rákattintott, és egy másik lapra jutott, amely így szólt: „NAPI 5 ÜZENET INGYEN”. Követte az utasításokat, mígnem egy második szöveg tájékoztatta arról, hogy regisztrálta magát, és a szolgáltatás díja hetente 3 euró. Visszalépett, hogy ellenőrizze az előző oldalakat, és csak nagy nehezen vette észre az oldalon az apró betűs szöveget, hogy fizetős szolgáltatásról van szó.