Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta Wolf Klinz (liberális, német) saját kezdeményezésű jelentését a második vagyonkezelési irányelvről.
A jelentés indokolása szerint „a befektetési alapokkal foglalkozó iparág nem csak a pénzügyi rendszer jelentős része, hanem hozzájárul a gazdasági és társadalmi rendszer stabilitásához a megtakarítások termelő beruházásokba való átterelésével”.
A befektetési alapokra vonatkozó uniós keretszabályozás alapja az 1985. évi, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv (ÁÉKBV). Ez az EU-n belül a lakossági alapok nagy és növekvő piacának létrejöttét eredményezte. Ma az ÁÉKBV-kbe fektetett 6,213 milliárd euróval ez a szegmens az európai alapok 78,9%-át teszi ki.
Az Európai Bizottság a 2006 novemberében közzétett fehér könyvben elemzése alapján megállapítja, hogy az ÁÉKBV-kre vonatkozó jelenlegi rendelkezések nem tartanak lépést az új versenykihívásokkal és az európai befektetők változó igényeivel. Ezért a fehér könyv a meglévő keretrendszer folyamatos fejlesztését tervezi a III. ÁÉKBV irányelv célzott felülvizsgálatán keresztül. Az EP a 2008 elején induló együttdöntési eljárásban fogja módosítani a majdani javaslatot.
Az EP mostani jelentése a következő témakörökkel foglalkozik:
- nem harmonizált kisbefektetői alapok
- zártkörű kibocsátási rendszer
- forgalmazás és jutalékok
- alapok határokon átnyúló egyesülésének adóztatása
- befektetési politika és kockázatkezelés
- alapkezelés
- letétkezelő
- Lámfalussy-stílusú mechanizmusok
- fedezeti alapok
A plenáris vitában a néppárti frakció vezérszónoka volt Becsey Zsolt. „Keletiként én nem arról áradozom, egy tőkeszegény övezetből jőve, hogy most mindenki azon rágja otthon a körmét, hogy a JUSIC bővítésével a hedge-fund-okkal vagy a private equity-vel mi lesz, mert ez egyáltalán nem érinti a saját régiónkat, legalábbis jó pár évig” – kezdte felszólalását a képviselő.
Becsey az uniós szabályozás felülvizsgálatától többek között a disztribútorként működő bankok szerepének megvizsgálását várja, „hiszen jelenleg az összes költségek 60 százalékát az értékesítési költség teszi ki. A képviselő úgy vélte, a letétkezelőt, az alapkezelőt és ezeknek a menedzsmentjeit sokszor szinte röghöz kötik a tagállami előírások. A politikus azt mondta, az új tagállamokban nagyon sok tehetséges fiatal van, akik képesek lennének egy felszabadított piacon a kitelepített menedzsmenttevékenységek kedvező áron, jó minőségben történő ellátására.
