Alkotmánysértő tb-törvények

2008.01. 7. Magyar Hírlap Online / Bán Károly

A jogbiztonság és a jogegyenlőség elvébe ütközik a potyautasokkal kapcsolatos jogi szabályozás, illetve a decemberben elfogadott és a köztársasági elnök által a parlamentnek visszaküldött egészségbiztosítási törvény a Magyar Hírlapnak nyilatkozó alkotmányjogászok szerint.

A magyar gazdaság – az alkotmány értelmében – olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangú és egyenlő elbírálást élvez. Ha ez igaz, akkor az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvény új rendelkezései alkotmánysértőek, hiszen jobban védenék az állam és a biztosítók által létrehozott pénztárak érdekeit, mint a gazdaság más területein más szereplőkéit – vélekedett Bonaventura Pál alkotmányjogász.

A magyar állam kétszeresen is visszaél a hatalmával, illetve alkotmányt sért a tervezett egészségbiztosítási törvényben, amikor az egészséghez fűződő alkotmányos alapjogot kormányrendeletekkel akarja szabályozni – vélekedett Kolláth György alkotmányjogász. Nem csupán alkotmányos alapelveket s magát az alkotmányt veszik ezzel semmibe, hanem a hatályos törvényeket is súlyosan megsértik. Bogár László egyetemi tanár, közgazdász szerint a közösségi versenyjognak és a tisztességes piaci magatartás követelményeinek sem felel meg az a január 1-jén életbe lépő, az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott paragrafus, hogy az állam az általa potyautasoknak nevezettektől az adóhivatalon keresztül hajtja be a járulékokat, így garantálva a profitot az újonnan létrejövő egészségpénztáraknak.

"Ahol az állam tulajdonos, ott hatóság nem lehet, saját ügyében tehát nem járhat el. Ezt a közigazgatási törvény szigorúan tiltja. A törvény kimondja, hogy az állam nem lehet egyszerre ügyfél és hatóság. Márpedig a társadalombiztosítási törvényben azt mondták ki, hogy akinek nincs jövedelme és nem hajléktalan, valamint nem részesül munkanélküli-ellátásban, az is köteles járulékot fizetni. Ez súlyosan alkotmánysértő" – mondta Bonaventura Pál. Szerinte az természetes, hogy minden jövedelemmel rendelkező állampolgárnak járulékot kell fizetnie, de alkotmányellenes az, hogy a jövedelem nélküliek fizessenek.

"Amikor a potyautas beteg, aki nem fizetett járulékot, orvoshoz megy, akkor valóban kárt okoz a biztosítójának, s aki másnak kárt okoz, az okozott kárt a polgári törvénykönyv szerint köteles megtéríteni. Csakhogy az állam a polgári jogviszony keretében keletkező kárt hatósági jogkörben akarja behajtani, s ezzel az állam a joggal való visszaélés polgári törvénykönyvben rögzített tilalma ellenére súlyosan visszaél közhatalmi jogosítványaival" – véli az alkotmányjogász, aki szerint ez a törvény azért is alkotmányellenes, mert megsérti az emberek egyik alapjogát, az önrendelkezési jogot.

"A beteg az alkotmány szerint akár meg is tagadhatja az egészségügyi ellátás igénybevételét, puszta léténél fogva tehát arra sem kötelezhető, mivel jövedelme sincs, ami után törvény írja elő a járulékfizetést, hogy járulékot fizessen" – teszi hozzá Bonaventura Pál. Az alkotmányjogász szerint az emberek önrendelkezési jogának – a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya – megsértésével a kormány és a parlamenti többség lényegében a közveszélyes munkakerülés intézményét állította vissza, amikor háztartásbelieken, diákokon, őstermelőkön és munkát évek óta nem lelő inaktív embereken közadó módjára akarja behajtani a járulékot. Az érem másik oldala, hogy ezzel az állam és az üzleti biztosítók által létrehozott gazdasági társaságoknak garantálja a profitot, súlyosan megsértve a piaci magatartás szabályait és más hatályos törvényeket, sőt magát az alkotmányt.

Kolláth György alkotmányjogász (lehet-e az állam egyszerre ügyfél és saját ügyében eljárhat-e hatóságként?) úgy reagált, hogy "elméletileg nem járhat el", de álláspontja szerint az egészségbiztosításról született törvény nem emiatt alkotmányellenes. Véleménye szerint alkotmányos alapjogot – mint amilyen az emberek egészséghez fűződő joga – eleve csak törvényben lehet szabályozni, nem végrehajtási kormányrendeletekben.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS