A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Tanácsa a 2007-es év végén, a piacok elemzését és a széleskörű nemzeti konzultációt, valamint az Európai Bizottság jóváhagyását követően hirdette ki legfrissebb határozatait, amelyekben egyebek mellett első ízben kötelezte a jelenős piaci erejű szolgáltatókat csupasz DSL – azaz hagyományos telefonszolgáltatás nélküli – nagykereskedelmi szélessávú internetszolgáltatás nyújtására.

A kihirdetett határozatok egyaránt nagykereskedelmi piacokat érintenek és a szélessávú internetszolgáltatás mellett az úgynevezett hurokátengedés, valamint a vezetékestelefon-szolgáltatók egymás közötti szerződéseinek tartalmát meghatározó piacokra, a hívások kezdeményezésére, tranzitálására és végződtetésére vonatkoznak.

A tranzit szolgáltatások piacán az NHH Tanácsának megállapítása szerint nincs jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltató, így ott a Tanács kötelezettségeket sem szabott ki.
A másik négy piacon egyaránt JPE szolgáltató a Magyar Telekom – amelybe a korábbi piacelemzés óta beolvadt az Emitel -, valamint a Monor Telefon Társaság, és a fuzionált Invitel és a Hungarotel. A határozatok kezelik az utóbbi két cég egybeolvadásával felmerülő kérdéseket is.

A szélessávú internet további elterjedése érdekében kiemelten fontos, hogy a Tanács úgy döntött, hogy a szélessávú hozzáférési szolgáltatások piacán a kötelezett szolgáltatóknak akkor is biztosítaniuk kell helyi és országos szinten kiskereskedelmi partnereik számára a csupasz DSL-szolgáltatás hátterét, ha maguk nem nyújtanak ilyen, telefonelőfizetés nélküli kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatást.

A csupasz DSL-hez kötődő nagykereskedelmi szolgáltatást a kötelezett szolgáltatónak olyan minőségi feltételek mellett kell nyújtania, amelyek megteremtik a lehetőségét annak, hogy a kiskereskedelmi szolgáltató saját speciális szolgáltatásait, így például DSL alapú hang szolgáltatását is nyújthassa. A Tanács várakozásai szerint a mostani lépések hozzájárulnak a szélessávú internetelérések számának további növekedéséhez és a verseny élénküléséhez.

Az NHH Tanácsának piacelemzése szerint a hívásvégződtetés piacán az egykori monopolszolgáltatók mellett jelentős piaci erejű szolgáltató mellett több más JPE szolgáltató is van; a BT Limited Magyarországi Fióktelepe, a Dunakanyar Holding, a DIGI Kft., az eTel Magyarország, a FiberNet, a GTS-Datanet, a PanTel, a Tarr Építő-, Szolgáltató- és Kereskedelmi Kft., a T-Kábel, a TVNetWork és a UPC.

A jelentős piaci erejű szolgáltatók mind a híváskezdeményezés, mind a hívásvégződtetés piacán továbbra is kötelesek referencia összekapcsolási ajánlat közzétételére. Azokra a szolgáltatókra, amelyek a piac új szereplői és csak a hívásvégződtetési piacon rendelkeznek jelentős piaci erővel, csupán az átláthatóság és az egyenlő elbánás kötelezettsége került kiszabásra.

A fémes hurkok teljes és részleges átengedésének piaca az NHH korábbi intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt két évben sokat fejlődött Magyarországon, de a teljesen, vagy részlegesen átengedett hurkok száma nemzetközi összehasonlításban még mindig meglehetősen alacsony. Az NHH megítélése szerint ahhoz, hogy az alternatív szolgáltatók megfelelő feltételekkel tudjanak hozzáférni a szolgáltatók helyi hálózataihoz, tovább kellett finomítani a hurokátengedés szabályozását.

A hurokátengedéssel kapcsolatban jelentkező gyakorlati problémák megvitatására az NHH 2007 nyarán szakmai fórumot tartott az elektronikus hírközlési piac szereplőinek. A RUO Konzultáció lehetőséget biztosított arra, hogy az ágazat szereplői kifejthessék véleményüket és megismerhessék mások ezzel kapcsolatos álláspontját. A határozat a szolgáltatók RUO Konzultáción elhangzott észrevételeinek figyelembe vételével készült.

Az NHH úgy ítélte meg, hogy a hurokátengedési piac fejlődésének ösztönzése érdekében a hurokátengedési díjak további csökkentésére van szükség. Ezért az NHH a hurokátengedéshez kapcsolódó költségmodell-váltás mellett döntött. A múltbeli költségeken alapuló teljesen felosztott költségek (HCA-FDC) költségszámítás módszere helyett az előremutató hosszú távú különbözeti költségek (TD-LRIC) módszertanának alkalmazását írta elő a JPE szolgáltatóknak.

A TD LRIC módszertan a hatékonysági kiigazítások alkalmazásával egy hatékony szolgáltató költségeit határozza meg. Az NHH álláspontja szerint a szabályozott díjakban csak egy hatékony szolgáltató költségeinek a szerepeltetése lehet indokolt, csak az ilyen jellegű díjképzés segítheti elő a verseny élénkülését.

A költségmodell-váltás, valamint az átláthatóságra, a hozzáférésre és az összekapcsolásra vonatkozó új előírások összhangban vannak az EU tagországok szabályozási gyakorlatával.