A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére.
A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató.
A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:
- az általános tagozatra minden ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;
- az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár;
- a joghallgatói tagozatra egyetemi alapképzésben jogi tanulmányt folytató egyetemi hallgató (joghallgatói jogviszonyban álló) adhat be magyar nyelvű pályázatot.
Elsősorban az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan lehet pályamunkát benyújtani:
BÜNTETŐJOGI TERÜLETEN
- 1. A személyes adatok védelme az anyagi büntetőjogban és a büntetőeljárásban
- 2. A bűnszervezet eljárásjogi és anyagi jogi problematikája a jogalkalmazás tükrében
- 3. A büntetőeljárásban részt vevő bíró, ügyész, illetve védő büntetőjogi védelme
- 4. A büntetőjogi kár fogalma
- 5. A Büntető Törvénykönyv büntetési rendszerének kialakulása és tovább fejlesztésének lehetséges irányai
- 6. Az alkotmányos büntetőjog kritériumai
- 7. Az életkor jelentősége a büntető anyagi- és eljárásjogi szabályok tükrében
- 8. A digitalizált szerzői művek másolásának büntetőjogi megítélése
- 9. A befolyással üzérkedés és a „lobbizás” elhatárolása
- 10. A jogi személyek büntetőjogi felelősségének kérdései
- 11. A természetes és épített környezet büntetőjogi védelmével kapcsolatos szabályozás fejlődése
- 12. Egyes gazdasági bűncselekmények szabályozásának megváltozása, figyelemmel a 2007. évi XXVII. törvény rendelkezéseire
- 13. A szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabályai, alkalmazásának gyakorlata
- 14. A tiltott pornográf felvétellel visszaélés hatályos szabályozása
- 15. A közösség méltósága elleni bűncselekmények jogalkalmazási nehézségei
- 16. A kábítószerrel visszaélés minősítésének problematikája, különös figyelemmel az 1/2007. Büntető jogegységi határozatra
- 17. A Büntető Törvénykönyv titokvédelmi rendszere (A titokvédelmi tényállások összehasonlító elemzése)
- 18. A csődbüntett
- 19. A limitált veszélyeztetési szándék és szerepe a magyar büntetőjogban
- 20. A pénzmosás bűntette
- 21. Az internet útján elkövetett bűncselekmények
- 22. Az ok-okozati összefüggés kérdése és az objektív felelősség kizárása a közlekedési bűncselekmények körében
- 23. A tartásdíj állam általi megelőlegezésének jogalkalmazási dilemmái
- 24. A közvetítői eljárás gyakorlati problémái, közvetítői eljárás a fiatalkorúak bűnügyeiben
- 25. A számítástechnikai elemzés lehetőségei a nyomozásban
- 26. Távoltartás – óvadék – házi őrizet. Valódi alternatívák?
- 27. Korszakváltás a vádelőkészítésben és a vádképviseletben (a 2006. évi LI. tv.-Be. novella új bizonyítási szabályainak hatása a jogalkalmazói gyakorlatra)
- 28. Az előzetes letartóztatás lehetséges alternatívái
- 29. A „pótlólagos” magánindítvány hatályosságának kérdése [Be.173. § (2) bekezdése]
- 30. Vádhalasztás – tegnap, és ma. És holnap? Az intézmény bevezetésének története a fiatalkorú elkövetőktől a felnőtt korú elkövetőkig és a jövőbeni alkalmazásának célszerűsége az eddigi eredményesség értékelésének tükrében. Vádemelés elhalasztása a kábítószer élvezők esetében
- 31. Eredményes bizonyítási eljárások és taktikák a korrupciós bűncselekmények miatt indult bűnügyekben
- 32. A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés és ezek eredményeinek felhasználása a büntetőeljárás során
- 33. A törvényes vád; a vádelv, a váddal való rendelkezés. A vádmódosítás, valamint a vádelejtés elméleti és gyakorlati kérdései
- 34. A kétfokú jogorvoslati rendszer szabályozása a büntetőeljárásról szóló törvényben
- 35. A harmadfokú eljárás a gyakorlat tükrében. Felvetődött problémák és megoldási javaslatok
- 36. A sértett jogainak alakulása a magyar büntetőeljárási jogban (Történeti elemzés)
- 37. A súlyosítási tilalom érvényesülése a megismételt eljárásban
- 38. A fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó speciális büntető anyagi- és eljárásjogi szabályozás jövője a hatályos Be.-re és a Btk. újrakodifikálását célzó törekvésekre figyelemmel, az önálló fiatalkorú kódex melletti érvek
- 39. A fiatalkorúak erőszakos bűnözése alakulásának vizsgálata, különös figyelemmel az elmúlt években a fiatalkorú elkövetők által megvalósított élet- és testi épség elleni bűncselekményekre
- 40. A bírósági útról való elterelés jogintézményeinek érvényesülése a fiatalkorúak elleni büntetőügyekben
- 41. A női fogvatartottak helyzete Magyarországon és nemzetközi viszonylatban
- 42. Bizonyítási nehézségek a büntetés-végrehajtási intézetekben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban
- 43. Az emberi jogok biztosítása Magyarországon a büntetés-végrehajtás idején, ebben az ügyészi törvényességi felügyelet szerepe
- 44. A büntetés-végrehajtási bírói eljárásban dogmatikai és gyakorlati kérdések, az ügyész jogorvoslati szerep fontossága
- 45. Az utógondozásnak a bűnismétlés megelőzésében betöltött szerepe és fejlesztésének lehetőségei Magyarországon
- 46. A fogvatartottakkal való emberséges bánásmód követelményének megjelenése a nemzetközi dokumentumokban, különös tekintettel a CPT ajánlásaira
- 47. A kényszergyógykezelés végrehajtásának időszerű kérdései
- 48. A nem szabadságelvonással járó szankciók érvényesülésének problémái
- 49. Európai uniós követelmények a büntetés-végrehajtásban és az ügyészi törvényességi felügyelet új feladatai
- 50. A pártfogó felügyeleti rendszer reformjának tapasztalatai, annak értékelése
- 51. A személyi szabadságelvonással járó kényszerintézkedések alkalmazásának tapasztalatai a fiatalkorúak elleni büntetőügyekben – a büntetőeljárási törvény erre vonatkozó speciális rendelkezései érvényesülésének vizsgálata
- 52. A korrupciós bűncselekmények bizonyításának nehézségei a büntetés-végrehajtási intézetekben
- 53. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények előfordulása, felderítése és nyomozása a honvédség és a büntetés-végrehajtás szerződéses és hivatásos állománya körében
- 54. A katonai büntetőjog szankciórendszerének aktuális kérdései
- 55. A Magyar Honvédség külföldi szerepvállalásával kapcsolatban felmerülő büntetőjogi kérdések és az ezzel összefüggésben elfogadott nemzetközi egyezmények
- 56. A joghatóság és a legalitás kérdése a nemzetközi békefenntartó műveletekben
- 57. A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés aktuális kérdései a katonai büntetőeljárásban
- 58. A büntetőeljárás új jogintézményeivel kapcsolatos tapasztalatok a katonai büntetőeljárásban
- 59. Természetes személy sértett a katonai bűncselekményeknél, különös tekintettel a pótmagánvádra [Be. 474. § (5) bekezdés utolsó mondata]
- 60. Kint és bent. Jogsegélyforgalom az Unión kívül és a Közösségben
- 61. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével összefüggő dogmatikai kérdések, a bűncselekménynek a jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséhez a csempészethez és a csaláshoz való viszonya
- 62. Az elkobzás és a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességi kérdései az európai uniós országok közötti együttműködés követelményeinek tükrében
- 63. Az Európai Unió Tagállamai Közötti Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény és az Egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve a gyakorlatban
- 64. Bűnügyi együttműködés az Európai Unió intézményei tükrében (EUROJUST, EJN, OLAF, stb.)
- 65. Szabálysértési jogsegély az EU tagállamai között
- 66. Nemzetközi együttműködés a környezetünk védelme érdekében
BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI TERÜLETEN
- 1. A hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és problémák a közigazgatási hatósági eljárásokban
- 2. A jogorvoslat és az ügyészi intézkedések szabályozása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatályos rendelkezéseiben
- 3. Az eljárási alapelvek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek az ügyfél jogállását szabályozó rendelkezéseiben
- 4. Az objektív felelősség kérdése a közlekedési szabályszegéseknél
- 5. Az építésfelügyeleti hatósági tevékenység és jogi szabályozásának változásai
- 6. A szakági együttműködés módjai és eredménye az ügyészi környezetvédelmi tevékenységben
- 7. A magyar fogyasztóvédelem helyzete az európai uniós csatlakozást követően megjelent jogszabályok tükrében
- 8. A fogyasztói érdekek védelmében történt közérdekű keresetindítás gyakorlati tapasztalatai
- 9. A nyilvánosság szerepe a fogyasztóvédelemben
- 10. A közüzemi szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és a fogyasztóvédelem
- 11. A fogyasztóvédelem társadalmasításának gyakorlata és távlatai
- 12. A szabálysértési pénzbírság közérdekű munkára, illetőleg elzárásra átváltoztatásának problémái
- 13. Az egyesülési jog gyakorlásának aktuális jogalkalmazási kérdései
- 14. Az európai területi együttműködési csoportosulás, az új nonprofit szervezet
- 15. A foglalkoztatási jogviszonyokkal (Mt., Kjt., Ktv., Hszt.) kapcsolatos időszerű ügyészi feladatok
- 16. A cégeljárás változása az új Ctv. hatályba lépését követően, különös tekintettel az ügyészi jogkörökre
- 17. Egy vagy több külföldi jogrendszerre kiterjedő összehasonlító tanulmány az ügyész (ügyészi szervek) magánjogi hatásköréről
- 18. Ügyészi hatáskörök az új Polgári Törvénykönyv tervezetében
- 19. Az ügyész perbeli legitimációjának elvi kérdései a Ptké. 36/A. §-a alapján a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében, a szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perekben
- 20. Az ügyészség büntetőjogon kívüli eszközei és lehetőségei a szélsőséges (jobb vagy baloldali) szervezetek és mozgalmak, mások jogait sértő megnyilvánulásaival (működésével) szemben, figyelemmel az egyesülési, gyülekezési, véleménynyilvánítási és a személyhez fűződő alkotmányos alapjogok érvényesülésének biztosítására
- 21. Fogyasztóvédelem és az általános szerződési feltételek kérdései
- 22. A közérdek értelmezése és védelme. Az ügyészi közérdekű keresetek tapasztalatai
- 23. Az igazságszolgáltatás és a média viszonya
- 24. Az ügyészségi jogkörben okozott kár
- 25. A polgári bíróság vizsgálati lehetőségei az igényérvényesítés alapjául szolgáló büntető ügy tekintetében, az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. A bizonyítás egyes kérdései
- 26. Egyetemleges felelősség a rendőrség, az ügyészség és a bíróság között az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben
- 27. Az eljáró ügyész felelőssége a kártérítési kötelezettséget megállapító, ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti polgári per következtében
- 28. A hivatala ellátása során jóhírnevének, becsületének, emberi méltóságának megsértése esetén az ügyész és a bíró igényérvényesítési lehetőségei, ennek gyakorlata, a jóhírnév védelme iránti személyhez fűződő jog megsértése esetén az igényérvényesítés lehetőségei
A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.
A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet.
PÁLYADÍJAK
Valamennyi tagozaton, külön a büntetőjogi, külön a büntetőjogon kívüli témákban egységesen:
1-1 első díj 150.000 – 150.000 Ft
1-1 második díj 100.000 – 100.000 Ft
1-1 harmadik díj 80.000 – 80.000 Ft
A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.
Pályázatokat kizárólag csak postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf: 438.), 2008. március 10. napjáig.
A pályázatokat egy nagy méretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:
„TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE”. A borítékban el kell helyezni a pályázatokat két -tűzött vagy bekötött- példányban és mellékelni kell egy A/5-ös kis méretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetőleg az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot.
Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni:
- a jeligét;
- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
- a terület megjelölését (büntető, büntetőjogon kívüli);
- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról.
A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet.
A mellékelt A/5-ös boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni:
- a jeligét;
- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
- a terület megjelölését (büntető, büntetőjogon kívüli);
- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról;
- továbbá nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez.
A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2008. március 10. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.
Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.
A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja.
Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a szerző nem a megfelelő tagozatra nyújtotta be dolgozatát, úgy a díjazásból kizárja.
A pályadíjak kiosztására a 2008. június 10-i, Ügyészség Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor.
A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők – a díjkiosztás után 2 évig – a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.
