Az ügyhátralék ledolgozásának folyamatáról és a bírák, valamint a bíróságok személyi védelméről is szó esett a magyar főbíró és az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke közötti budapesti találkozón csütörtökön.

Lomnici Zoltán a találkozóról szólva az MTI-nek elmondta: Jean-Paul Costával tárgyaltak többek között a perek elhúzódásáról, amely egész Európában jellemző folyamat.

Mint mondta: Magyarországon az 1990-es évek második felére vált drasztikussá a helyzet, ekkor nőtt meg ugrásszerűen az ügyhátralék, de a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek mindehhez nem voltak elegendőek.

A leginkább leterhelt LB megsegítésére létrehozott táblabíróság 2003-ban kezdték meg működésüket. Az akkor már mintegy tíz éve felhalmozódó ügyhátralékot így csak 2003-2004-ben kezdték el ledolgozni, ami végül 2007-re sikerült – mondta Lomnici Zoltán. Az alsó fokú bíróságokkal kapcsolatban ugyanakkor kifejtette, hogy azoknál jelentős áttörést nem sikerült elérni, 2006-2007-ben 150 ezerrel nőtt az ügymennyiségük.

Szintén az elhúzódó perekkel összefüggésben említette meg, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elrendelte az ötévesnél régebbi ügyek vizsgálatát, és ma már a peres ügyeknek csupán egy százaléka húzódik el ilyen sokáig.

A bírák és a bírósági épületek védelméről is szó esett a találkozón – ismertette Lomnici Zoltán, aki szerint Jean-Paul Costa egyetértett vele abban, hogy a rendészek mellett szükséges a rendőrök részvétele is a bírósági épületek védelmében.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására Budapestre látogató Jean-Paul Costa a nap folyamán a köztársasági elnöknél is látogatást tesz.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 1959-ben állt fel, az Európa Tanács bírói testületének székhelye Strasbourg. A bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezményében részes tagállamok területén élő magánszemélyek és más jogalanyok közvetlenül fordulhatnak ügyeikkel, ha úgy vélik, hogy az egyezményben garantált jogaikat egy adott tagállam megsértette, és a nemzeti bíróságoknál már minden jogorvoslati fórumot kimerítettek.

A bíróság által hozott ítéletek véglegesek és kötelező érvényűek a tagállamok számára, amelyeknek egyrészt kártalanítaniuk kell a pernyertest, másrészt biztosítaniuk kell, hogy hasonló törvénysértés a jövőben nem fordul elő. A testület fennállása óta körülbelül ezernégyszáz ítéletet hozott, ugyanakkor csak 2006-ban több mint 51 ezer beadvány érkezett a testülethez.