Alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a kormány népszavazási kampánytevékenysége miatt benyújtott kifogás elutasítása miatt.

2008. február 14-én nyújtott be kifogást a Nemzeti Jogvédő Alapítvány az Országos Választási Bizottsághoz (OVB), mivel a választási eljárási törvényt sértőnek és alkotmányellenesnek találta, hogy a kormány az országszerte terjesztett, közpénzből készített Új Magyarország című kiadványban a kormánypártok álláspontját sulykolta, és a március 9-i népszavazási kampányban a nem mellett agitált. Kérték annak megállapítását, hogy ez a tevékenység sérti a választás eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) alapelveit, különösképpen az esélyegyenlőség elvét, illetve az Alkotmány 2. és 28/C. §-ait, továbbá kértük, hogy tiltsa el az OVB a kormányt a további jogsértésektől.

Az OVB elutasította a kifogást, arra hivatkozással, hogy a kifogás elkésett, a kiadvány ugyanis januárban készült. A benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság 2008. február 20-án hozott végzésével már viszont érdemben bírálta el az ügyet, azonban megállapította: a kormány nem tartozik a választási eljárás résztvevői közé, nem terjed ki rá a választási törvény hatálya, ezért az OVB-nek és a bíróságnak ezért nincs jogköre, hogy megvizsgálja: kampánytevékenységével megsértette-e a törvényt a kabinet.

Ezzel nem kevesebbet állapított meg a bíróság, hogy a népszavazási kampányban a jelenlegi jogszabályok miatt a kormány számára “szabad a vásár”, függetlenül attól, hogy az Alkotmánybíróság 52/1997 (X.14.). számú határozata leszögezi, hogy a népszavazásban érintett szervek (köztük a kormány, az országgyűlés és a köztársasági elnök) kötelesek tartózkodni minden olyan döntéstől vagy mulasztástól, amely befolyásolná és meghiúsítaná a független és közvetlen hatalomgyakorlás megvalósítását.

Ezt az ellentmondást az NJA álláspontja szerint a választási jogszabályok választási eljárások védelmét szolgáló általános rendelkezéseinek és alapelveinek ebben az esetben szükséges kiterjesztő értelmezésével a népszavazási kezdeményezésben megnyilvánuló népakarat megvédésével kellett volna feloldani.

A döntés után nem maradt más jogi eszköz, mint az alkotmányjogi panasz, amely az alkotmányellenes jogszabály alkalmazás miatt elszenvedett jogsérelem miatt kerül előterjesztésre az Alkotmánybíróságon.

Egy olyan alkotmányos kérdésről van szó, amelynek jogi tisztázása kardinális jelentőségű: valóban érvényesül-e a közvetlen demokrácia, azaz befolyás- és korlátozásmentesen magához vonhatja-e e döntés jogát egyes kiemelkedő kérdésekben a nép. Fellépésünket a fentiek szellemében a népszavazás, mint jogintézmény védelme indokolja.

A választási eljárásról szóló 1997. C törvény (Ve.) alapelveit sérti az a kampány, amely nem biztosítja az esélyegyenlőséget. Abban az esetben, ha a kormány (akár burkoltan) közpénzekből az egyik álláspont mellett érvel, ez egyértelműen fennáll. Ellenkező tartalmú értelmezés kiüresítené a népszuverenitás tételét, a népszavazáshoz való jogot, a jogállamiság elvét és a demokratikus rendszert.

A végrehajtó hatalom szervei a közvetlen hatalomgyakorlást megjelenítő ügydöntő népszavazás teljes időszaka alatt nem foglalhatnak állást a népszavazási kérdés érdemében. A kormány feladatkörébe még az sem tartozhat, hogy saját maga szempontjait tükröző vagy bármilyen más típusú tájékoztatást vagy annak álcázott propaganda tevékenységet végezzen a népszavazás tárgykörében. Ha ezt teszi, akkor az onnantól válik pártkampánnyá, illetve emiatt valósul meg a népszavazás megengedhetetlen és jogellenes kormányzati befolyásolása.

Mindehhez képest március 5-én megdöbbentő határozatot hozott az OVB. Gyökeresen szembefordulva saját (és a Legfelsőbb Bíróság) korábbi, néhány héttel ezelőtti döntéseivel, most úgy ítélte meg, hogy mégis felülbírálhatja olyan szervek tevékenységét, melyek nem tartoznak a választási eljárási törvény hatálya alá. A Józsefvárosi Önkormányzat a népszavazáson való részvételre, vagyis egy állampolgári alapjog gyakorlására hívta fel a választópolgárokat; az igen/nem voksokra való rábeszélés nélkül. Az OVB – megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság határozatát – ezt most törvénytelennek ítélte. A kormány alig két hete egyértelműen az egyik álláspont (nem) mellett kampányolt. Az elfogult döntés azonban arra is utal, hogy végső soron lenne eszköze a választási szerveknek a népszavazás tisztaságának megvédésére, csak azt nem a kormány érdekeinek, hanem a jogszabályok és alkotmányos elvek mentén kellene alkalmazni.