Alkotmánybíróság: elnöki körkép

2008.03.26. Jogi Fórum / Antal Attila

Az Alkotmánybíróság elnöki székébe még ebben az évben új bíró kerülhet, mert a jelenlegi elnök, Bihari Mihály újraválasztását nem támogatja a legnagyobb kormánypárt.

Sajtóinformációk szerint kétséges Bihari Mihály újraválasztása, akinek mandátuma 2008 júniusában lejár. Az utód személye körül megindult találgatások nyomán összefoglalót adunk a testület eddigi elnökeirõl, illetve az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjairól. Végül utalunk a taláros testület mindenkori vezetõjére vonatkozó alkotmányjogászi véleményekre.

==== Háttér - eddigi elnökök

=== Sólyom László (1990-1998)

1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja. 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 1990 júliusa és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke.

1965-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán. 1966-tól 1969-ig a jénai Friedrich Schiller Egyetem Jogi Karán tanársegéd. 1969-tõl a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében tudományos munkatárs, illetve könyvtáros az Országgyûlési Könyvtárban. 1980-tól az állam- és jogtudományok doktora.

1982-tõl egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén. Szakterülete a kártérítési jog, valamint a személyiségi jogok védelme.

2005-tõl a Magyar Köztársaság Elnöke.

=== Németh János (1998-2003)

1997 júniusa és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság tagja.

1998 novembere és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság elnöke. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1956-ban fejezte be egyetemi tanulmányait. 1957. február 1-jén került oktatóként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszékére, ahol 15 évig tanszékvezetõ volt, jelenleg egyetemi tanár. 1993 és 1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese volt. A Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként 1973-74-ben Münchenben,

1984-ben Kölnben folytatott kutatómunkát. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának, az MTA Doktori Tanácsa Állam- és Jogtudományi Szakbizottságának; az International Association of Procedural Law-nak elnökségi-, a Wissenschaftliche Vereinigung für Internationales Verfahrensrecht e.V.-nek igazgatósági tagja. 1997 júliusáig ügyvéd, az Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság bírája volt.

1990 február és 1997 júliusa között az Országos Választási Bizottság elnöke. 1991-tõl fõszerkesztõje a Magyar Jog címû folyóiratnak.

=== Holló András (2003-2005)

Holló András jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán fejezte be 1966-ban. 1971-tõl 1979-ig ügyész a Legfõbb Ügyészségen. 1971-1981 között Alkotmányjogi Szemináriumot vezetett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Emellett különbözõ - az állampolgári jogokkal kapcsolatos - kutatási programokban vett részt. 1981-tõl alapító tanárként (1984 óta docensi minõségben) tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, amelynek 1993-ig tanszékvezetõje volt.

1979-1989 között az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos fõmunkatársa, kutatásvezetõje. 1989 és 1990 között az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányelõkészítõ Kodifikációs titkárságának munkatársaként részt vett az új Alkotmány elõkészületeinek munkálataiban. 1990-tõl alkotmánybíróvá történõ megválasztásáig az Alkotmánybíróság fõtitkára. Az Országgyûlés MSZP-s támogatással 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1998 novembere óta az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.

1984-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Elméleti érdeklõdése, szakmai irodalmi munkássága a törvényesség-alkotmányosság (alkotmányvédelem) elvi kérdéseire, az állampolgári jogok problematikájára irányul.

=== Bihari Mihály (2005-)

1943-ban született Budapesten, az elemi iskola után asztalosnak tanult. Közben esti tagozaton letette az érettségit, majd 1971-ben jogi, 1974-ben szociológus diplomát szerzett. 1970-tõl tudományos gyakornok, 1973-tól tanársegéd, 1975-tõl adjunktus a jogi karon, állam- és jogelméletet, valamint szociológiát oktatott. 1972-ben belép az MSZMP-be, 1981 és 1984 között a Mûvelõdési Minisztérium egyetemi és fõiskolai fõosztályának vezetõje, fõ feladata a felsõoktatási reform elõkészítése volt.

1984 õszén az ELTE-n létrehozta a politikatudományi csoportot, amely öt év múlva önálló tanszékké bõvült. 1984-tõl docens, 1993-tól egyetemi tanár. 1987-ben az MDF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének is alapítója, 1987 és 1989 között az MSZMP reformköreiben és a reformtömörülésekben is járatos volt. 1988-ban - Bíró Zoltánnak, Király Zoltánnal és Lengyel Lászlóval együtt - demokratikus nézetei miatt kizárják az MSZMP-bõl.

Egy 1989-es könyvében elméletileg vetette fel a pluralizmus szükségességét és a demokratikus szocializmus igényét. Gondolkodása, nyilvánosságot kapó elemzései növekvõ figyelmet keltettek iránta az MSZMP védekezésbe szorult vezetésében és a reformokat vagy radikális átalakulást szorgalmazó laza értelmiségi tömörülésekben.

1989 és 1994 között az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos osztályvezetõje. 1988-1989-ben részt vett az alkotmány módosítását elõkészítõ igazságügyi minisztériumi munkálatokban.

1989-90-ben Németh Miklós miniszterelnök felkérésére részt vett a kormány tanácsadó testületének munkájában. 1990-ben a választások elõtt több párt felajánlotta, hogy listáján befutó helyen indítja, õ azonban nem indult, az 1994-es választásokon pártonkívüliként, az MSZP támogatásával lett képviselõ
1995-ben az MTA közgyûlésének tagjává választották. Az alkotmány-elõkészítõ állandó bizottság tagjaként részese az új alkotmány szakmai-politikai kidolgozásának. 1999-tõl alkotmánybíró.

==== Nem reális Bihari újraválasztása

A Népszava kedden írt arról: nincs komoly esély arra, hogy az Alkotmánybíróság rövidesen megüresedõ két posztjára újraválasszák a lejáró mandátumú Kukorelli Istvánt és Bihari Mihályt. Õket az Országgyûlés 1999 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, vagyis kilencéves mandátumuk idén júniusban jár le. Bihari Mihály 2005 novembere óta az Alkotmánybíróság elnöke, így hároméves elnöki megbízatása még novemberig szólna, de ha az Országgyûlés nem választja meg ismét tagnak, akkor új elnöke lesz a testületnek. Sajtóértesülések szerint szocialisták az alkotmánybírákat jelölõ bizottság csütörtöki ülésén nem fogják támogatni Bihari Mihály újraválasztását, új jelöltrõl azonban még nem egyeztek meg. A Fidesznél sem tartják reálisnak Bihari és Kukorelli újraválasztását. A Fidesz korábbi jelöltjeiben és új személyben is gondolkodhat, de errõl még nem született döntés a párt vezetõ testületeiben.

Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az elnököt és a helyettes elnököt - 2007 márciusa óta Paczolay Péter tölti be ezt a posztot - akiknek koordinációs és képviseleti feladatuk van, tevékenységük nem érinti a bírák függetlenségét. Az elnök és a helyettes elnök is újraválasztható.

Az MTI alkotmányjogászokat kérdezett arról, hogy az elnök mennyire határozza meg a testület munkáját. Lövétei István, Kolláth György és Halmai Gábor abban egyetértett, hogy a jog nem ad széles hatáskört az Alkotmánybíróság elnökének, aki így inkább az "elsõ az egyenlõk között" szerepet tölti be a testület életében. Ugyanakkor - mint Lövétei István és Halmai Gábor is hangsúlyozta - az egyetlen fontosabb adminisztratív eszköz az elnök kezében az ügyek szétosztásának lehetõsége, vagyis annak meghatározása, hogy melyik alkotmánybíróra melyik ügyet szignálja.

Halmai Gábor szerint Sólyom László, aki 1990 és 1998 között volt az Alkotmánybíróság elnöke, sokszor élt azzal a lehetõséggel, hogy a nagy horderejû ügyeket saját magára szignálta, és ezek nagyrészt az õ álláspontjának megfelelõen dõltek el. Halmai és Kolláth szerint a meglehetõsen szûk jogkörön túl az elnök inkább személyiségével, tudásával, szakmai elfogadottságával tud hatást gyakorolni a testület munkájára, míg Lövétei István úgy vélte, nyilván "nem mindegy", hogy milyen személyiség az elnök, de a döntések milyenségére, határozott irányára nem tud döntõ hatást gyakorolni.

Kolláth György rámutatott: egészen más karakterû volt a Sólyom László-féle aktivista Alkotmánybíróság, a Németh János elnöksége alatt mûködõ passzívabb testület, valamint a Bihari Mihály-féle elnökség, amelyet az alkotmányjogász "mindenáron konszenzuskeresõként" jellemzett. Szerinte Bihari Mihály összehangoló, koordináló szerepének tudható be, hogy a fideszes népszavazási kérdések átengedése után megfogalmazódott miniszterelnöki kritika miatti tiltakozást mindenki aláírta az alkotmánybírák közül. Mint mondta, Bihari Mihály sokak szerint "nagy utat tett meg" a szocialista parlamenti képviselõségtõl a fideszes népszavazási kérdések elvi megtámogatásáig.

Halmai Gábor úgy vélte, hogy Sólyom Lászlóhoz hasonló presztízst, vagy komoly vezetõ szerepet a késõbbi elnökök nem értek el. Ugyanakkor - folytatta - Bihari Mihály elnöksége annyiban új, hogy úgy tûnik, õ bizonyos politikai ügyek esetében, így a népszavazási kérdésekben, "valamilyen módon maga mögé tudta állítani a többséget".

==== Új szerepben

Akárki is legyen az új elnök nehéz feladata lesz. Nem csak az eddigi elnöki kurzusokhoz fogják mérni személyét, hanem egy új közjogi-politikai helyzetben is találja magát. Amint arról hírt adtunk a taláros bírák nyilatkozatot adtak ki a testület szakmai hitelének védelmében, mentesítve a napi politikai csatározásoktól. Úgy tûnik a rendszerváltás után elõször az Alkotmánybíróságra új szerep vár: nem elég már csak "negatív törvényhozóként" fellépni, hanem a politikai vákuumhelyzetekben kell a közvélemény elõtt fellépni. Az Alkotmánybíróságnak ezt az új rendeltetését a jelenlegi elnök felismerte: meghirdette "a nyitott Alkotmánybíróság programját". Azonban a politikai-közéleti szféra többet akar: szinte már nyilvános elkötelezõdést egy-egy aktuálpolitikai téma mellett.
Az új elnök elõtt négy modell lesz, kérdés, hogy az új helyzetben mit õriz majd meg, s mit hoz be nóvumként az intézmény mûködésébe.

==== Az Alkotmánybíróság eddigi tagjai

Név (születési év)mandátum idejepályamandátum várható lejárta
Ádám Antal (1930)1989.11.-1998egyetemi-tudományos 
Kilényi Géza (1936)1989.11.-1998ügyészségi-tudományos- -politikai 
Solt Pál (1937)1989.11.-1990bírósági 
Sólyom László (194291989.11.-1998egyetemi-tudományos 
Zlinszky János (1928)1989.11.-1998ügyvédi-egyetemi 
Lábady Tamás (1944)1990.07.-1999bírói- tudományos 
Schmidt Péter (1926)1990.07.-1996egyetemi-tudományos 
Tersztyánszky Ödön (1929)1990.07.-1999bírósági 
Vörös Imre (1944)1990.07.-1999tudományos 
Herczegh Géza (1928)1990.07.-1993egyetemi-tudományos 
Szabó András (1928)1990.07.-1998egyetemi-tudományos 
Holló András (1943)1996.11.-2005,2005.11.-ügyészségi egyetemi-tudományos2013
Bagi István (1942)1997.06.-2006ügyvédi 
Németh János (1933)1997.06.-2003egyetemi-tudományos 
Erdei Árpád (1939)1998.03.-2007egyetemi-tudományos 
Kiss László (1951)1998.03.-2007,2007.03.-egyetemi-tudományos2016. március
Harmathy Attila (1937)1998.12.-2007.04.egyetemi-tudományos 
Czúcz Ottó (1946)1998.12.-2004egyetemi-tudományos 
Strausz János (1934)1998.12.-2004bírósági 
Bihari Mihály (1943)1999.06.-egyetemi-tudományos- politikai2008. június
Kukorelli István (1952)1999.06.-egyetemi-tudományos2008. június
Tersztyánszky Ödönné Vasadi Éva (1936)1999.06.-2006jogtanácsosi 
Bragyova András (1950)2005.09.-egyetemi-tudományos2014. szeptember
Kovács Péter (1959)2005.09.-egyetemi-tudományos2014. szeptember
Balogh Elemér (1958)2005.11.-egyetemi-tudományos2014. november
Paczolay Péter (1956)2006.02.-egyetemi-tudományos-hivatali*2015. február
Trócsányi László (1956)2007.02.-ügyvédi /egyetemi-tudományos2016. február
Lenkovics Barnabás (1950)2007.04.-egyetemi-tudományos/ombudsman2016. április
Lévay Miklós (1954)2007.04.-egyetemi-tudományos2016. április

Az életrajzi adatok és az összefoglaló táblázat forrásai: Körösényi - Tóth - Török: A magyar politikai rendszer 533-534. o., az Alkotmánybíróság és az Országgyûlés honlapja.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG