Az Európai Bizottság ma arra szólította fel a nemzeti kormányokat, hogy sürgősen lépjenek fel a – munkaadójuk által ideiglenesen más tagállamba helyezett – kiküldött munkavállalók helyzetének javításáért, amit a nemzeti közigazgatási szervek közötti jobb együttműködés által lehetne elérni.

Ajánlásában a Bizottság egy sor konkrét, arra vonatkozó intézkedést ismertet, hogy miként lehetne a hatályos jogszabályok átültetésében, alkalmazásában és érvényesítésében tapasztalható hiányosságokat orvosolni. Különös hangsúlyt kap a jobb információcsere, az információkhoz való hozzáférés javítása, valamint a jó gyakorlatok cseréje. A kezdeményezés a Bizottság 2007. júniusi, a munkavállalók kiküldetéséről szóló közleményének folyományaként hozott lépés.

  • A becslések szerint mintegy egymillió kiküldött munkavállaló fontos szerepet játszik az európai munkaerőpiacokon tapasztalható munkaerőhiány pótlásában – jelentette ki az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa, Vladimír Špidla. – A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv célja, hogy mind a szolgáltatásnyújtók, mind a munkavállalók számára előnyöket biztosítson, de a tagállamoknak jobban együtt kell működniük ahhoz, hogy valóban hatékonyan meg tudjuk védeni a munkakörülményeket, és az Európai Unió egészében elkerüljük a legalacsonyabb minimálbérért folyó versenyt.

A Bizottság 2007. júniusi közleménye, amely „A munkavállalók szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről: az előnyök és a potenciál maximalizálása a munkavállalók védelmének biztosítása mellett” címet viseli számos hiányosságra rámutatott a munkavállalók kiküldetését szabályozó irányelv átültetésében, alkalmazásában és határokon átnyúló érvényesítésében. A Bizottság által végzett széles körű felmérésből kiderül, hogy számos tagállam pusztán saját nemzeti intézkedései és eszközei segítségével ellenőrzi a szolgáltatásnyújtókat, mégpedig az irányelvnek nem is mindig megfelelő módon. A jelentés a közigazgatási együttműködés hiányát, az információkhoz való nem megfelelő hozzáférést és a határokon átnyúló jogérvényesítéssel kapcsolatos nehézségeket emelte ki fő problémaként.

A ma elfogadott ajánlás az alábbi kérdésekre összpontosít:

  • a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés javítása, főként az információcsere hatékonyabb rendszerének kialakításával (jó példa erre a belső piaci információs rendszer), valamint az irányelv gyakorlati végrehajtását támogató, speciális informatikai alkalmazás kifejlesztésével,
  • a szolgáltatásnyújtók és a kiküldött munkavállalók információkhoz való hozzáférésének javítása,
  • a tagállamok közötti információcsere és a legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdítása egy magas szintű bizottságon keresztül.

A hatályos jogszabályok nem megfelelő érvényesítése aláássa a szabályozás hatékonyságát, és a kiküldött munkavállalók védelmét is kockára teszi. A tagállamok közötti, valamint a Bizottsággal folytatott szoros együttműködés ezért nélkülözhetetlen, a munkafelügyelőségek és szociális partnerek fontos szerepéről nem is beszélve.

Mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak könnyen hozzáférhető, pontos és naprakész információkra van szükségük arról, hogy a fogadó tagállamban milyen munkavállalási feltételek érvényesek a kiküldött munkavállalókra. A jó gyakorlatok cseréje és az információcsere további segítséget nyújthat a tagállamoknak a nehézségek leküzdésében.
Mit takar a „kiküldött munkavállaló” fogalma?

„Kiküldött munkavállalók” azok a személyek, akiket egy bizonyos tagállamban foglalkoztatnak, de munkaadójuk átmenetileg egy másik tagállamba helyezte át őket munkavégzés céljából. Erre például akkor kerül sor, amikor egy szolgáltatásnyújtó valamely másik országban köt szerződést, és annak elvégzésére odaküldi alkalmazottjait. Az országhatárokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, melynek során az alkalmazottakat a munkavállalás szokásos helyszínétől eltérő tagállamba helyezik át, új fogalom bevezetését teszi szükségessé, mégpedig a „kiküldött munkavállalók” kategóriájának megkülönböztetését.