Új reklámtörvény-javaslatot terjesztett be a parlament elé a gazdasági minisztérium. A tervezet alapján sokan úgy vélhetik, hogy a jogszabály életbe lépésével véget érhet a postaládáinkat elöntő “reklámszemét” korszaka, ám ez tévedés

A szabályozás csak a direkt marketinget szigorítaná, vagyis csupán a névre szóló levelek tűnhetnének el a levélszekrényből, a prospektusok, reklámfüzetek nem. A szakma tiltakozik.

Egy új jogszabálytervezet korlátok közé szorítaná a direkt marketinget, magyarul az elektronikus vagy postai úton elküldött névre szóló küldemények terjesztését. A tervezet szerint magánszemélyeket reklámmal megkeresni – történjen az bármilyen eszközzel – csak akkor lehet, ha az illetők ehhez előzetesen, “egyértelműen és kifejezetten hozzájárultak”. Az egyik direktmarketing-cég vezetője elmondta: megérti azokat, akiknek elegük van a postaládáikat elöntő reklámokból, ám ez a szabályozás nem hogy csökkentené a hívatlan küldemények számát, hanem növeli.

Az állampolgárok eddig ugyanis bizonyos fokig személyre szabottan kaptak megkereséseket, a szigorítással azonban válogatás nélkül rájuk zúdítják majd a “reklámszemetet”. Hivatal Péter, a Direkt Marketing Szövetség elnöke elmondta: a törvény szinte ellehetetleníti a gyorsan fejlődő direktmarketing-szakmát. Az érintettek azért is estek kétségbe, mert csupán e hét elején szembesültek a tervezet szövegével, amelyet egyébként a parlament hétfőn sürgősséggel tárgyal. A jelenlegi szabályozás szerint a direktmarketing-cégek eddig három forrásból, a lakcímnyilvántartóból, a telefonkönyvből és más, hasonló tevékenységet végző cégek listáinak felhasználásával dolgoztak, azokat az adatokat használták fel. Küldeményt akkor nem kapott a címzett, ha azt megtiltotta. Ha életbe lép az új szabályozás, megfordul az irány, és csak abban az esetben küldhetnek – az említett adatbázisok felhasználásával – bármit is, ha erről előzetesen engedélyt szereznek az érintettektől.

A szövetség elnöke úgy látja, egy ilyen szabályozás példátlan lenne Európában. Hivatal Péter szerint nem indokoltak azok az adatvédelmi aggályok, amelyekre a tervezet hivatkozik, hiszen az illetékes ombudsman eddig is vizsgálta tevékenységüket, és az elmúlt években nem fogalmazott meg kifogást.