Az Alkotmánybíróság (AB) április 15-én két korábbi (a 2004. évről és a 2005. évről szóló) zárszámadási törvény több rendelkezését és a hozzájuk kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek egy részét is megsemmisítette.

Az AB teljes egészében megsemmisítette azokat a kormányrendeleteket, melyek a helyi önkormányzatok által 2004. évben és a 2002-2005. években jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről rendelkeztek.

Az AB több mint ötven önkormányzat indítványa alapján eljárva azt állapította meg, hogy alkotmányellenes módon vonták el az érintett települési önkormányzatok bírói jogvédelemhez való jogát, mely őket az Alkotmány 43. § (2) bekezdése szerint megilleti.

Az érintett önkormányzatok ugyanis a korábbi években víziközmű társulatokkal közösen szennyvíz-hálózatfejlesztési beruházásokat végeztek. E beruházások teljesítéséhez egy előre kialakított úgynevezett ÖKOTÁM beruházás-szervezési rendszert valósítottak meg, melynek részét képezte a magánszemélyek által igényelt közműfejlesztési támogatások igénybevétele. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a beruházások ellenőrzése során számos szabálytalanságot állapított meg, mindamellett jelezte, hogy a támogatásokkal összefüggő szabályozás sem mindenben kielégítő . Az Országgyűlés a zárszámadási törvényekben elfogadta az ÁSZ jelentéseit és a jelentésekben szereplő, szabálytalanul igényelt támogatások normatív úton történ visszafizetéséről rendelkezett. Mivel az egyedi fizetési kötelezettségek jogszabályokban jelentek meg, az önkormányzatok nem élhettek a bírósághoz fordulás jogával, hiszen a rendes bíróságok a jogszabályok alkotmányellenessége vagy megalapozottsága felől nem dönthetnek.

Az AB az önkormányzatokat megillető bírói jogvédelem biztosítása érdekében megsemmisítette a kérdéses törvényi és rendeleti szintű rendelkezéseket. A megsemmisítéssel az AB sem a beruházás-finanszírozási rendszer jogszer vagy jogszerűtlen voltáról nem foglalt állást, sem az ÁSZ jelentéseinek megalapozottságát nem vonta kétségbe. A testület a visszafizetés céljából alkalmazott jogi eszközt és megoldást találta alkotmányellenesnek.

A határozathoz Bihari Mihály, Bragyova András és Lévay Miklós különvéleményt csatolt.