A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat idén lett négy éves, ezen alkalomból ismét megrendezték a Jogi Segítségnyújtás Napját. Összeállításunkban bemutatjuk a Szolgálat múltját és jelenét.

„A joghoz való hozzáférés a jogállamiság érvényesülésének egyik legfontosabb garanciális eleme, amelyet azonban nem elegendő alkotmányos szinten biztosítani. Azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással az eredményes jogérvényesítéshez szükséges szakmai segítő igénybe vételéhez, az államnak kell segítséget nyújtania.” – áll az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleményében.

A Szolgálatról

A szociális helyzetük miatt rászorult állampolgároknak jogvitáik megoldásához az állam ma már egy komplex jogi segítségnyújtási rendszer keretében kínál szakszerű segítséget, és nyújt támogatást.

A rászorulók peren kívüli ügyekben már 2004. április 1-jétől jogi segítő közreműködésének engedélyezését kérhetik a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnál. Az egyszerűbb megítélésű ügyekben a jogi segítségnyújtó szolgálatok munkatársai a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, bárki számára díjmentesen felvilágosítást nyújtanak, egyébként pedig az ügyfelek közigazgatási eljárás keretében hozott engedélyező határozattal választhatnak az Igazságügyi Hivatallal szolgáltatási szerződést kötött és a névjegyzékbe felvett jogi segítők – ügyvédeket, közjegyzőket, jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezeteket – közül.

A pártfogó ügyvéd igénybevételének egyik feltétele, hogy az ügyfél a peren kívüli jogi segítségnyújtás rászorultsági küszöbei szerint rászorultnak minősüljön. A másik feltétel, hogy – a kötelező jogi képviselet esetét kivéve – a kérelmező a jogban járatlansága, illetőleg az ügy bonyolultsága folytán, egyedül eljárva nem képes a perben érdekeit eredményesen képviselni.

A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatás rászorultsági kategóriákhoz igazodik: a legrászorultabbak – akiknek az egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – ingyenesen kaphatnak jogi segítőt, míg a minimálbér alatti jövedelemmel rendelkezők számára az állam megelőlegezi a jogi segítők egyébként méltányos összegű munkadíját.

Változó szabályok – folyamatos reform

(Amint arról beszámoltunk|ttp://www.jogiforum.hu/hirek/17308) 2008. január 1-jétől a Szolgálat „monopóliumot” szerzett a pártfogó ügyvédek kirendelése tekintetében. Így a polgári és büntetőeljárásokban a pártfogó ügyvédet a szolgálat biztosítja a rászorult perbeli felek, illetőleg a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, és a pótmagánvádló részére. A párfogó ügyvédet a kérelmező maga választhatja ki és hatalmazhatja meg a jogi segítői körből, kirendelésre csak kivételesen kerülhet sor.

Az ügyfél az engedélyező határozat (és egy meghatalmazás) birtokában keresheti fel a jegyzékben szereplő valamely jogi segítőt. A szolgáltatás költségét akkor viseli az állam, ha az ügyfél rászorulónak minősül; ellenkező esetben a költségeket neki, vagy a vele szemben pervesztes félnek kell megfizetni. Az engedélyezés és a költségek viselése függ attól is, hogy az eljárásban milyen költségkedvezmények érvényesülnek: tárgyi költségmentes perekben, vagy ha a bíróság az ügyfélnek személyes költségmentességet engedélyezett, akkor a pártfogó ügyvéd költségét az állam viseli. A bíróság rendelkezik tehát arról (a feni kivételektől eltekintve), hogy ki viseli a pártfogó költségét, a díj mértékének megállapítása és annak behajtása pedig a Hivatal hatáskörébe tartozik.

A nemrég hatályba lépett változások azonban nem jelentik a jogi segítségnyújtás reformjának befejezését; a folytatással kapcsolatos feladatokról szóló (2179/2007. (X. 10.) Korm. határozat| http://www.mhk.hu/…30140000.htm) előírja a kirendelt védői intézményre és az egyes közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó új típusú jogi képviselet bevezetésének előkészítését.

A Szolgálat eredményei számokban

A Szolgálat növekvő ügyfélszám mellett, egyre ismertebb intézményként folytatja tevékenységét. A várakozásnak megfelelően az ügyfelek leggyakrabban a mindennapi megélhetésüket közvetlen érintő kérdésekben fordultak a szolgálathoz.

  • Peren kívüli ügyekben az elmúlt négy évben összesen 136 173 ügyfél fordult a szolgálathoz, ezek közül 32 744 ügyfél jogi segítőhöz (ügyvédhez) fordulhatott a jogi problémájának megoldása érdekében. A fennmaradó, mintegy 102 668 ügyfél ügyfélszolgálati tájékoztatásban részesült.
  • 2008. január 1-je óta mintegy 800 ügyfél fordult a Szolgálathoz pártfogó ügyvéd iránti kérelemmel, ebből 709 esetben a Szolgálat engedélyezte a támogatást, vagyis az ügyfelek pártfogó ügyvédi képviseletet kaphattak a bíróság előtt folyamatban lévő perükben.
  • A jogi segítői névjegyzékbe bejelentkezett jogi segítők száma jelenleg közel 500 (döntő többségük egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda).

A Jogi Segítségnyújtás Napja – immár hagyomány

A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat létrejöttének negyedik évfordulója alkalmából az Igazságügyi Hivatal – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – az idei évben is megrendezte a Jogi Segítségnyújtás Napját. E szakmai konferencia keretében a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat eddigi munkáját és eredményeit ismertették. A konferencia meghívott előadói között holland és horvát szakemberek számoltak be hazájuk jogi segítségnyújtási tapasztalatairól, továbbáa jogi segítségnyújtás területén végzett kimagasló és magas színvonalú tevékenységek megbecsüléseként elismerések átadására is sor került.

A jogi segítségnyújtás szakmai napját Dr. Hatvani Erzsébet (az Igazságügyi Hivatal főigazgatója) vezette le. A programot Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter nyitotta meg. Az előadók között volt Dr. Oswald Pál (Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, szakmai igazgató), aki beszámolt a Szolgálat eddigi tapasztalatairól és eredményeiről.

A programra jellemző volt, hogy nem csak a Szolgálat szólt magának, magáról, hanem külső értékelési szempontok is helyet kaptak. Így kiemelkedő volt Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének előadása Ügyvédek a közösségért – A jogi segítségnyújtás a jogi segítők szemszögéből címmel, amely rávilágított az ügyvédi aspektusokra.

A civil szervezetek közül a Magyar Helsinki Bizottság képviseltette magát: Dr. Kádár András Kristóf és Dr. Pardavi Márta társelnökök vázolták a kiteljesedő érdekvédelem irányait a fogvatartottakért és a menedékkérőkért, a jogi segítségnyújtási eljárásban.

Továbbá külföldi meghívottak is előadták tapasztalataikat a témában: Peter van den Biggelaar, a Holland Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatója és Marina Dujoviċ-Vukoviċ, a Horvát Igazságügyi Minisztérium államtitkára osztották meg tapasztalataikat a hazai közönséggel.