Két, fogyasztóvédelemmel foglalkozó törvényjavaslatot tárgyalt az Országgyűlés. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat megtilt minden olyan magatartást, amely nem felel meg a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvének, a szakmai gondosság követelményének, és érzékelhetően rontja a fogyasztó lehetőségét arra, hogy tájékozottan hozza meg döntését – mondta Dióssy Gábor, a gazdasági tárca államtitkára a parlamentben.
Hozzátette: az Európai Unió egységes piaca igényli, hogy a tagállamokban egységes szabályozás és egységes szempontrendszer legyen a szankcionálásnál.
Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a fogyasztóvédelmi törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: akár kétmilliárd forint is lehet a fogyasztóvédelmi bírság maximális összege a nagyobb cégeknél, ha az erről szóló törvénymódosítást elfogadja az Országgyűlés.
A hatályos törvény nem tartalmaz sem alsó, sem felső korlátot a kiszabható fogyasztóvédelmi bírságra, de a jogbiztonság miatt mindenképpen szükséges a bírság felső határának meghatározása – mondta az államtitkár.
Hozzátette: az előterjesztés szerint az alsó és felső határ 30 ezer forinttól akár kétmilliárd forintig terjedhet a vállalkozás nettó árbevételét is figyelembe véve.
Mint kifejtette, a tízmillió forint alatti éves nettó árbevételű vállalkozásoknál a bírságplafon egymillió forint lesz, míg a tízmilliárd forintnál nagyobb éves nettó árbevételű cégek árbevételük 10 százalékának megfelelő, de legfeljebb kétmilliárd forintos bírsággal számolhatnak.
Simon Gábor elmondta továbbá: a fogyasztóvédelmi hatóságnak erősebb eszközei lesznek a jogsértőkkel szemben, szélesebb körben lesz lehetősége az üzlet ideiglenes bezárására.
A javaslat szélesíti a fogyasztóvédelmi hatóság döntéseinek nyilvánosságát, amivel elősegíthetik a vállalkozások jogkövető magatartását.
Ezentúl az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő és az adott termék forgalmazását megtiltó határozatokat is közzé kell tenni, valamint a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések megsértése miatt hozott, bírságot megállapító jogerős határozatot is nyilvánosságra kell hozni. Utóbbi vonatkozik a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozásokra is – fűzte hozzá.
Simon Gábor elmondta: a jövőben a gyermek- és fiatalkorú személyek fokozott védelemben részesülnek a szexuális termékekkel való kiszolgálás esetében is.
Simon Gábor közölte továbbá: 2009. január 1-től Állami Fogyasztóvédelmi Ügyfélszolgálatot hoznak létre, amelynek feladata a fogyasztók tájékoztatása lesz.
Módosítják a békéltető testületek működésének szabályozását is. Rendezik a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési és eljárási hatáskörét – jegyezte meg.
Az államtitkár elmondta: a javaslat szerint a vállalkozások kötelesek lesznek az írásbeli panaszt harminc napon belül írásban megválaszolni.
Mind a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartásról, mind a fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslatot támogatta az MSZP és az SZDSZ.
Alexa György (MSZP) azt mondta, a két fogyasztóvédelmi javaslatot a kormány és a frakció is egyeztette a szakmai, illetve a civil szervezetekkel, véleményüket beépítette az indítványba.
Az SZDSZ nevében felszólaló Hankó Faragó Miklós azt mondta, mindkét előterjesztést támogatják, és bár kisebb módosításokat szükségesnek tartanak, meg fogják szavazni a törvényjavaslatokat. A liberális párt vezérszónoka szerint jól áttekinthető a fogyasztóvédelmi rendszer.
A Fidesz és az MDF szerint sok a párhuzamosság a hazai fogyasztóvédelmi rendszerben, a KDNP úgy látja, tovább kell erősíteni a civil kontrollt.
A magyar fogyasztóvédelmi rendszer bonyolult, sok a párhuzamosság. Több hivatal próbálja érvényesíteni a fogyasztók érdekeit, ráadásul ezek a hatóságok mind-mind különböző minisztériumokhoz tartoznak – mondta felszólalásában Koszorús László, a Fidesz vezérszónoka.
Az ellenzéki képviselő elmondta, hogy átláthatóbb lenne a fogyasztóvédelmi rendszer, ha a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) lenne a főhatóság, ezért ilyen tartalmú módosító javaslatot nyújt be frakciója.
Hozzá hasonlóan Almássy Kornél, az MDF vezérszónoka is a fogyasztóvédelmi rendszer további redukálását szorgalmazta. Mint kifejtette, nem kellene szétaprózni az ezzel foglalkozó hatóságok jogkörét, és több konkrétumot kellene tartalmazniuk az NFH-val és a Gazdasági Versenyhivatallal kapcsolatos rendelkezéseknek.
A KDNP nevében Molnár Béla arról beszélt, hogy a fogyasztóvédelemben ugyan erős a civil kontroll, mégis tovább kell erősíteni. Hozzátette: erősíteni kell a békéltető testületek szerepét is.
