Saját bevallása szerint szűkíteni kívánja a közvélemény által nem hozzáférhető uniós dokumentumok körét az a javaslat, amellyel a jelenlegi szabályozást módosítaná az Európai Bizottság.

A jelenleginél nagyobb bepillantást engedélyezne a nyilvánosság számára az uniós intézmények dokumentumaiba az a Bizottság által újonnan előterjesztett javaslat, ami még a jelenleg érvényes, 2001-ből származó szabályozást módosítaná.

Hét év alatt nagyot változott a világ és ezért az EU dokumentumaihoz való hozzáférésről 2001-ben elfogadott szabályok módosításra szorulnak az Európai Bizottság véleménye szerint, amely tavaly tette közzé az erről szóló zöld könyvet, hogy a hozzászólások alapján április végén előrukkoljon a változtatásra vonatkozó javaslataival.

Brüsszeli szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben 2001-ben egy év alatt még csak 500 dokumentumhoz való hozzáférést igénylő kérelem érkezett az uniós intézményekhez, addig mára évi 4 ezerre nőtt a megkeresések száma és közülük átlagban kétszáz esetben elégedetlenek a kérelmezők a kapott válasszal. A kikosarazott panaszosok többnyire az európai ombudsmanhoz fordulnak segítségért, de évente 4-5 ügy az Európai Bíróságon landol. Illetékesek szerint részben éppen a múlt évben ilyen ügyekben született bírósági döntések figyelembe vételével tett most a Bizottság javaslatot a hét éve fennálló szabályozás módosítására.

A hozzáférési szabályok módosítása során Brüsszel nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az „aktív transzparenciára”, ami egyrészt az eddiginél több, elsősorban a jogalkotási folyamattal összefüggő dokumentum hozzáférhetővé tételét jelenti a széles publikum számára, másrészt változtatni szeretne azon a jelenlegi gyakorlaton, hogy alapvetően lobbiszervezetek és a nevükben eljáró ügyvédek igényelnek hozzáférést a dokumentumokhoz, a közvélemény szinte egyáltalán nem. „Az új szabályozás egyik célja, hogy a benne felkínált lehetőségekkel ne csak a brüsszeli lobbisták éljenek” – jegyezte meg egy bizottsági illetékes, hozzátéve, hogy az új rendelkezések egyúttal egyszerűsíteni is kívánják a dokumentumokhoz való hozzáférést, bővítik majd azok körét, különösen azokét, amelyeket az interneten is el lehet érni.

A legfigyelemreméltóbb fejlemény, hogy az uniós intézmények dokumentumnak minősülő iratai néhány kivétellel nyilvánosak és hozzáférhetők lesznek. A Bizottságon belül köröztetett fontos jogalkotási javaslat-tervezetek azonban továbbra is „bizalmas” besorolást kaphatnak, amennyiben szerzőik a kivételezési lehetőséggel élve így döntenek. A módosítandó jogszabály ezért mindenekelőtt meghatározza, hogy mi minősül dokumentumnak. A Statewatch nevű szervezet korábban kifogásolta, hogy a Bizottság a dokumentum fogalmának újradefiniálásával próbálja csökkenteni a hozzáférhető dokumentumok számát, amit Brüsszel cáfol. A jövőben ugyanis csak azok az iratok, tervezetek nem minősülnek majd dokumentumoknak, amelyek félkésznek (nem befejezettnek) számítanak és mint ilyenek hivatalosan nem kerültek ki a szöveg kidolgozásáért felelős ügyosztály kezéből, azaz nincsenek regisztrálva. „Nem korlátozó az új definíció, hanem éppen ellenkezőleg, jóval szélesebb, mint eddig” – vélekedtek bizottsági források.

A Bizottság a bírósági joggyakorlatot is igyekezett tükrözni javaslatában. Először is a jövőben nyilvános és hozzáférhető lesz azoknak a személyeknek a neve, akik szakmai – nem magánemberi – minőségükben vettek részt különböző bizottsági és egyéb üléseken. Másodsorban a Bíróság döntéseit figyelembe véve a Bizottság javaslata megnehezítené a jövőben a tagállamok számára, hogy letitkosítsák az uniós intézményeknek átadott dokumentumokat. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis nem nyilvánosak azok a dokumentumok, amiket a kormányok adnak át az uniós intézményeknek. Ezzel a gyanú szerint számos kormány visszaél, hogy titkosítson bizonyos iratokat. A tagállamoknak a jövőben meg kell indokolniuk majd az ilyen döntéseket. Végül az új szabályok az Európai Bírósághoz folyó ügyekben benyújtott írásos beadványokhoz való hozzáférés szabályairól is rendelkezik. A lényeg, hogy folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatos iratokhoz, dokumentumokhoz nem engednének hozzáférést, minden egyébhez viszont igen.

A Bizottság részéről arra is felhívják a figyelmet, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével a dokumentációkhoz való hozzáférés szabályai is változni fognak. Ha az átláthatósági szabályok eddig csak a három fő uniós intézményre (a Bizottságra, a Tanácsra és a Parlamentre) vonatkoztak, akkor a szerződés hatályba lépése után valamennyi intézményre, így az Európai Központi Bankra és az Európai Bíróságra is érvényesek lesznek. A nyilvános hozzáférés nem vonatkozik ugyanakkor majd a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységére, valamint a központi bank pénzügyi tevékenységére, illetve az ezekkel kapcsolatos dokumentumokra.