Ősszel a kabinet, majd a parlament elé kerülhet az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény – mondta Baja Ferenc informatikai kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az Internethajón.

Az előterjesztés első változata elkészült, nyáron már a szakmai-társadalmi vitát is lefolytathatják. Minden szereplő számára egyértelművé kell tenni, milyen garanciák védik és milyen kötelezettségei vannak” – mondta Baja Ferenc.

A kormányzat felfogása szerint nem az informatikai ágazat szereplőit kell támogatni, hanem annak az elektronikus gazdaságnak a megteremtését, amely megbízásokat ad majd ezeknek a cégeknek; a terület egységes, az informatikai szempontokat messzemenően figyelembe vevő, konszenzuson alapuló szabályozását nevezte kívánatosnak.

A digitális írástudás fejlesztésével kapcsolatban megjegyezte, “nevelnünk kell a felhasználókat”, akár az ügyfélkapuk bevezetésével, akár olyan oktatási együttműködésekkel, amelyekben civil szervezeteket vonnak be az informatikai ismeretek terjesztésébe.

Eseti bizottság alakul

Márfai Péter, az Országgyűlés informatikai albizottságának szocialista elnöke ezzel összefüggésben elmondta: a közeljövőben megalakul egy ötpárti támogatást élvező eseti bizottság is azzal a céllal, hogy a civil szféra és a gazdasági szereplők bevonásával 2010-ig hárommillióra emelkedjen az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárok száma.

Az önkormányzatoknak ebben jelentős lemaradást kell behozniuk – fejtette ki Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára.

Csökkennek az árak

A távközlés, ezen belül az internet “a magyar gazdaság egészében még mindig egy oázis” – mondta Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, megjegyezve: e szolgáltatások árindexe évek óta csökken, valamint eltűnnek azok a szűk keresztmetszetek, amelyek korábban gátolták a szélessávú internet terjedését.

A térségbeli OECD-tagállamok közül a magyarországinál csak a cseh lakosságnak fér nagyobb hányada hozzá a világhálóhoz, az ottani közlések azonban tartalmaznak egy ötszázalékos, becslésen alapuló Wifi-felhasználói hányadot – mondta.

Eközben hazánkban a lakosság 14 százaléka netezik szélessávú eléréssel, míg az unió új tagállamaiban – Romániát és Bulgáriát nem számítva – 10,5 százalékos ez az arány – sorolta, a helyzetet úgy értékelve, hogy “a régióban a vezető szerepünket megtartottuk” az internet használatában.

Követik a magyar szabályozást

Magyarországon a jogszabályok magas színvonalon biztosítják az elektronikus információszabadság követelményeit – mondta el Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója – olyannyira, hogy több nyugat-európai ország követi a magyar szabályozást.

Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója szerint Magyarország versenyképessége úgy növelhető, ha magát az államigazgatást is versenyképessé tesszük, ez pedig az elektronikus közigazgatás bevezetésével érhető el. Hozzátette: a jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a fejlődésnek, az adórendszer átalakítása nélkül nem fejlődik az ország.