Jogellenes, ha a közszolgáltató a törvényben előírtnál több adatot kér a közüzemi szerződésben – állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

Szabó Máté, az adatvédelmi ombudsman jogkörében eljáró általános biztos azzal kapcsolatban tette közzé álláspontját, hogy egyes szemétszállítást végző közszolgáltató cégek a szolgáltatást igénybe vevőktől a közüzemi szerződésben nem egyszer a törvényben előírtnál több adatot – adóazonosító jelet, munkahelyre vonatkozó adatokat, a házastársakra vonatkozó személyes adatokat – kérnek.

Emlékeztetett rá: a közszolgáltató kizárólag az igénybe vevő nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét kérheti és kezelheti, minden más adat kezeléséhez az érintettek – tájékozottság alapján történő – önkéntes és félreérthetetlen hozzájárulása szükséges. Felhívta a figyelmet arra is, hogy még az érintett hozzájárulásával kezelt adatok is csak addig tárolhatók, használhatók fel, ameddig az a törvényes cél elérése érdekében történik.

A biztos szerint tehát jogellenes a közszolgáltató cégek gyakorlata, hogy a szolgáltatást igénybe vevőktől a törvényben előírtnál több adatot kérnek. Mint írta, ezen adatok kezelése törvényes cél nélküli, “készletező” adatgyűjtésnek minősül, ezért jogellenes, „hiszen a közüzemi díjhátralékok behajtásához elégségesek a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott személyes adatok”.

Szabó Máté emlékeztetett arra, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok – a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve – kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a helyi önkormányzat hozza meg – írta a biztos.

Megjegyezte: az adatvédelmi törvény értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet. A cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kizárólag olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.

A célhoz kötöttség követelményéhez tartozik az is, hogy még az érintett hozzájárulásával kezelt adatok is csak addig tárolhatók, használhatók fel, ameddig az a törvényes cél elérése érdekében történik. A cél lehet például az ügyfelekkel való hatékonyabb kapcsolattartás (a telefonszám, email-cím esetében). Elengedhetetlen továbbá, hogy az adatkezelő cég adatlapon tüntesse fel az adatszolgáltatás önkéntességét és célját”- olvasható az ombudsman állásfoglalásában.