Nagyon sok félreértés kering a sajtóban Monok és más települések kezdeményezései kapcsán. Egyes nyilatkozatok azt a látszatot keltik, mintha a rendszeres szociális segély minden feltétel nélkül járó juttatás lenne.

Ezzel szemben már a ma hatályos törvényi szabályozás is szigorú együttműködési kötelezettséget ír elő a munkavégzésre képes segélyezettek számára mind az önkormányzattal, mind a munkaügyi kirendeltséggel. E kötelezettség egyebek mellett nyilvántartásba vételt, írásos megállapodást, beilleszkedést segítő programban való részvételt jelent.

Aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, ma is súlyos szankcióval sújtható: a segély összegét az önkormányzat csökkentheti, vagy súlyosabb esetben a folyósítást meg is kell szüntetni. Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül például az az eset, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el. A rendszer működtetése a helyi önkormányzatok joga és kötelezettsége.

Az önkormányzatok a segélyezésre fordítható pénzösszegeket átcsoportosíthatják közcélú munka szervezésre, így amelyik település munkát tud ajánlani az érintetteknek, az munkabért fizethet segély helyett. Ha pedig a település nem tud munkát ajánlani, akkor szociális segéllyel járul hozzá a létfenntartáshoz.

A törvénynek akadhatnak végrehajtási nehézségei, emiatt a SZMM hónapok óta dolgozik a változtatáson annak érdekében, hogy a segély helyett munka elv minél szélesebb körben érvényesüljön. 2008 elején a Kormány által kezdeményezett széleskörű társadalmi párbeszéd vezetett az “Út a munkához” program kidolgozásához. A konzultációkat még nem zártuk le, folyamatos egyeztetés zajlik a társadalmi partnerekkel.