A kormány döntése értelmében a hatékonyabb érdekegyeztetés biztosítása céljából háromoldalú fórumként létrejött a Fogyasztóvédelmi Tanács, amely első alkalommal 2008. június 30-án ülésezett Budapesten.

Az alakuló ülésén elmondott beszédében Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter ismertette a tanács létrejöttének előzményeit, valamint feladatkörét.

A tripartit fórumként létrejött Fogyasztóvédelmi Tanács hatékonyabb érdekegyeztetést kíván megvalósítani. A Fogyasztóvédelmi Tanács célja, hogy a kormányzati szintű döntéshozatalban résztvevők, a társadalmi szervezetek képviselői, illetőleg a jogszabályok betartására kötelezettek valódi és működő konzultációs lehetőséget kapjanak a koncepcionális kérdésekben, a jogszabályok megalkotásának folyamatában és a stratégiai jellegű jogalkalmazási kérdésekben egyaránt.

A Tanács bemutatása:

  • A jelenlegi kétoldalú helyett az érdekelt szakmai szervezetekkel kiegészített, háromoldalú érdekegyeztetést valósít majd meg.
  • Az ágazati szint létrehozása a speciális szakmai szempontok hatékonyabb érvényesítését teszi lehetővé. Az Ágazati Szakkollégiumok a fogyasztóvédelemmel érintett egyes ágazatokban jönnek létre. (Pl.: élelmiszer-ágazat, közüzemi és hírközlési szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, egészségügyi szolgáltatások)
  • A regionális fogyasztóvédelmi fórumok összehívásának lehetősége pedig a területi érdekek megjelenítésére ad módot. (Pl. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szervei, egyéb fogyasztóvédelmi feladatot ellátó hatóságok területi szervei, önkormányzatok, helyi civil és szakmai szervezetek, kamarák vesznek benne részt.)

A Tanács feladatai:

  • Alapvetően konzultációs, véleményezési és javaslattételi joggal bír majd a koncepcionális és jogalkotási kérdésekben.
  • Figyelemmel kíséri és véleményezi a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok tevékenységét, a stratégiai döntéseket, a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket;
  • megvitatja, előterjeszti a fogyasztóvédelmi tartalmú, koncepcionális elképzeléseket, javaslatokat;
  • véleményt nyilvánít a fogyasztói tájékoztatással, oktatással, képzéssel összefüggő koncepciókról;
  • kezdeményezi a jogszabály-módosítást a fogyasztói jogok, fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében;
  • megvitatja a fogyasztói vitarendezés alapvetéseit – a békéltető testületek összetételére vonatkozó elvi követelményeket, a testületek működésére vonatkozó szakmai elvárásokat, aminek elsődleges célja a jogviták hatékony rendezésének biztosítása mindhárom oldal által elfogadott módon.

A Tanács tagjai:

A Tanács tagjainak kiválasztásánál érvényesül a reprezentativitás elve, azaz mindhárom oldal részéről egyenlő számban mindazon szereplők részt vesznek a Tanács munkájában, amelyek a fogyasztóvédelem alakulására jelentős hatással, befolyással bírnak.

  • A kormányzati oldal tagjai: a fogyasztóvédelem területén feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztériumok képviselői, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal képviselője (12 fő)
  • A fogyasztói oldal tagjai: a maguk között delegált, illetve a miniszter által felkért fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek elnökei (11 fő), és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselője (1 fő). (Összesen: 12 fő)
  • A vállalkozói oldal tagjai: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Agárkamara, a Magyar Ügyvédi Kamara (3 fő), valamint a miniszter által felkért (8 fő) országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalának képviselője (1 fő) összesen: (12 fő).

A 2008. június 17-i választási eljárás és a miniszeri kijelölés eredményeként a következő fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek váltak a Fogyasztóvédelmi Tanács tagjaivá:

  • Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége
  • Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége
  • Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
  • Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
  • Társadalmi Unió
  • Tudatos Vásárlók Egyesülete
  • Civil Fogyasztóvédők Országos Egyesülete
  • Indra Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete
  • Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége
  • Magyarországi Biztosítottak és Fogyasztók Egyesülete
  • Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület.

A következő szakmai szervezetek lettek felkérve a tanácsbeli képviseletre:

  • Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
  • Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége
  • Magyar Bankszövetség
  • Magyar Biztosítók Szövetsége
  • Magyar Gázipari Egyesülés
  • Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége
  • Magyar Vendéglátó Szövetség
  • Országos Kereskedelmi Szövetség.

A fogyasztóvédelem terén kifejtett áldozatos tevékenysége és eredményes munkája elismeréseként a Tanács társelnöki tisztségére Szabó Miklóst, a Társadalmi Unió elnökét kérték fel. A titkári teendők ellátásával pedig dr. Horváth Sándort főosztályvezető-helyettest, a minisztérium fogyasztóvédelemért felelős szervezeti egységének vezetőjét bízták meg.

A fogyasztóvédelem társadalmasításával azt kívánjuk elérni, hogy a fogyasztóvédelem váljon össztársadalmi üggyé, társadalmi megrendeléssé. Első lépésként a fogyasztóvédelem társadalmasítása keretében kialakítottuk a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodák országos hálózatát, amelyeket a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek és a fogyasztóvédelmi hatóság területi szervei közösen működtetnek, s amelyben bekapcsolódási lehetősége van a területileg illetékes önkormányzatoknak. Második lépésként pedig elkerülhetetlenné vált egy új típusú érdekegyeztető mechanizmus kidolgozása a fogyasztóvédelem területén, amelynek eszköze a most felállított Fogyasztóvédelmi Tanács.