Az írek közel háromnegyede ellenzi, hogy országukban újra népszavazásra bocsássák a Lisszaboni Szerződést, ráadásul jelenleg még többen szavaznának nemmel a dokumentumra, mint másfél hónappal ezelőtt.

Egy friss felmérés szerint, melyet a londoni székhelyű és euroszkeptikusnak tekintett Open Europe elnevezésű szervezet készített, az írek nem nagyon lelkesednek az ötletért, hogy hazájukban újra népszavazást rendezzenek a Lisszaboni Szerződésről. Az ezer fős mintán alapuló közvéleménykutatást július 21-23-a között készítették, nem sokkal Nicolas Sarkozy francia államfő dublini látogatását követően.

Az EU soros elnökségét jelenleg ellátó Franciaország elnöke sajtóhírek szerint akkor azt javasolta Brian Cowen ír kormányfőnek, hogy Írországban a 2009 júniusában esedékes európai parlamenti választásokkal egy napon rendezzenek újra népszavazást a Lisszaboni Szerződésről.

A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy az írek 71 százaléka nem akar újfent szavazni a dokumentumról, s csak alig egynegyedük (24%) támogatta az elképzelést. Egy megismételt referendumon ráadásul még többen voksolnának nemmel az integrációs szervezet működését áramvonalasító szerződésre.

Míg június 12-én, az első népszavazáson (53,1 százalékos részvételi arány mellett) az írek 53,4 százaléka szavazta le a dokumentumot, s 46,6 százalék igennel voksolt, addig a most ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek 62 százaléka utasítaná el a szerződést, és csupán a válaszadók 38 százaléka támogatná azt.

Azok közül, akik annak idején igennel szavaztak, 17 százalék most a „nem” mellett tenné le a garast, miközben a korábbi ellenzők 6 százaléka ma már támogatná a dokumentumot.

A Huszonhetek közül eddig húsz tagállam ratifikálta a szerződést. Spanyolország, Németország és Lengyelország parlamentjei bár áldásukat adták a Lisszaboni Szerződésre, ám az államfőknek még alá is kell írniuk azt.

Az olasz alsóház várhatóan ezen a héten adja áldását a szövegre, a svéd honatyák pedig a tervek szerint szeptemberben szavaznak a ratifikációról. A cseh képviselők feltehetően szintén ősszel tűzik napirendre a szavazást, miután az ország alkotmánybírósága megállapítja, hogy a dokumentum összhangban van-e a cseh alkotmánnyal.