Nem hátráltatja az uniós döntéshozatalt a francia alkotmánymódosítás, amely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy Franciaországban népszavazást kell tartani az új tagállamok felvételével kapcsolatban – mondta Jack Lang francia szocialista politikus pénteken az MTI-nek.
Az alkotmánymódosítás meghagyta a jogot az elnöknek, hogy ő döntse el: népszavazásra bocsátja vagy a parlament elé utalja a kérdést. Az alkotmánymódosítás ezen pontja igazából a török csatlakozás ellen jött létre. Néhány francia politikus így szeretné megakadályozni, hogy Törökország az Európai Unió tagja legyen. A horvátok és a szerbek csatlakozását azonban valószínűleg ez nem befolyásolja – mondta Jack Lang, aki a szocialisták közül egyedül szavazott igennel az alkotmánymódosításra. A politikus kiemelte: az alkotmánymódosítás ezen pontjával egyébként nem ért egyet.
Azért tartotta fontosnak megszavazni az alkotmánymódosítást, mert kamaszkora óta a demokráciáért küzd. Az alkotmánymódosítás körülbelül negyven demokratikus reformot tartalmaz, épp ezért sajnálja, hogy szocialista párttársai nemmel szavaztak – mondta Jack Lang, aki a Szigetre kilátogatva adott interjút az MTI-nek.
A politikus arra számít, hogy a nyári szünet után elcsitulnak az alkotmánymódosítással kapcsolatos francia belpolitikai viharok.
A francia alkotmány módosítását július 21-én fogadták el, a kérdésben egy szavazat különbséggel nyertek az igenek. Az alkotmány közel felét újraíró reformot Nicolas Sarkozy államfő kezdeményezte.
Az ellenzők az elnöki rendszer megerősítésének szándékával vádolják Nicolas Sarkozyt, ő viszont azt hangsúlyozza, hogy a parlament ellenőrzési jogkörét és az állampolgárok közvetlen joggyakorlását kívánja kibővíteni.
A reformcsomag értelmében kötelezően népszavazásra kell bocsátani az EU további bővítését, kivéve, ha a parlament javaslatára a köztársasági elnök másképp nem dönt. Megszűnik az elnök által, például a nemzeti ünnepeken gyakorolt kollektív kegyelmi jog intézménye, a regionális nyelveket pedig az alkotmány a francia kulturális örökség részének ismeri el.
Az egyik módosított pont szerint a köztársasági elnök ezentúl felszólalhat a parlament két házában. Ez eddig a végrehajtó és a törvényhozó szervek közti hatalommegosztás jegyében nem volt lehetséges. A szöveg szerint ugyanakkor csak egyszer lesz lehetséges a köztársági elnök újraválasztása, azaz két egymást követő ötéves mandátumra korlátozódik az államfő tevékenysége, és a parlamentnek joga lesz megvétózni az államfő által történő kinevezéseket.
