Ügyészek a határon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelemről

2008.09. 1. MTI

Az iszlámista szervezők számára az internet a legfontosabb kommunikációs eszközzé vált; az interneten szerveződő terrorista csoportok elleni fellépés azonban számos kérdést vet fel - jelentette ki Rainer Griesbaum, a karlsruhei szövetségi legfőbb ügyész állandó helyettese az Ügyészek XI. Nemzetközi Fórumán, hétfőn Budapesten.

A legfőbb ügyész állandó helyettese egy interneten szervezett nemzetközi terroristacsoport felszámolásával kapcsolatos tapasztalataikról szólva elmondta: az azóta elítélt férfiak - egy német-marokkói és egy jordán állampolgár - 2006-ban Szudánban akartak létrehozni egy terroristasejtet, ehhez az interneten toboroztak önkénteseket, és itt is szerezték be a bomba készítésének útmutatóját és az egyéb gyakorlati tudnivalókat. A csoport vezetőjét Németországban tartóztatták le, egy harmadik férfi ellen pedig még folyamatban van az eljárás.

Az ügyész a nyomozást nehezítő körülmények közül kiemelte, hogy a szervezők kizárólag az interneten érintkeztek, chatszobákban és internetes telefonálással kommunikáltak egymással. Ráadásul, az egyik szervezőnek éjjel-nappal nyitva tartó internet-kávézója volt, amit külföldiek látogattak, így a nyomozás során 472 ezer - jórészt arab nyelvű - fájlt foglaltak le. A lefoglalt fájlok közül 34 ezer kép volt, 33 ezer - jellemzően legalább 100 oldalas -, a chatszobákban arabul folytatott beszélgetések jegyzőkönyvei, továbbá 384 ezer internet-fájl, és néhány száz hangfájl.

A lefoglalt adatmennyiségnek mindössze egynegyedét, 137 ezret tudtak a 15 tolmáccsal a nyomozás 9 hónapja alatt lefordíttatni, elemezni és felhasználni a bírósági tárgyaláson. Nehezítette a felderítést, hogy a bűnözők futball-kifejezéseket használtak kódszavakként, a futballpálya kifejezés például a kiképzőpályát jelentette.

Nehezítette a munkát az is, hogy az interneten szervezkedők megőrizhették anonimitásukat, egymást beceneveken ("nickeken") szólították és biztonsági okokból ezeket állandóan cserélgették. Emellett általában nyilvános helyekről használták az internetet, vagy különböző programokkal lehetetlenné tették az IP-címeik azonosítását.

A nyomozás során 59 jogsegélyt intéztek a német hatóságok különböző országokhoz, a tapasztalatok szerint a közel-keleti országoknak küldött megkeresések sokszor válasz nélkül maradtak - tette hozzá.

Mint mondta, fontos megválaszolandó kérdés az is az interneten szervezett bűnözői csoportok elleni fellépés kapcsán, hogy mely nemzeti jog alkalmazható ilyen esetekben, vagyis mikor léphet fel a német büntetőjog az interneten elkövetett cselekmények, szervezkedések ellen; csak akkor, ha Németországban kommunikálnak a terroristák, vagy ha az elkövetés helye van az országban? Az is további, tisztázásra váró kérdés, hogy mikortól lehet egy terrorista szervezetre azt mondani, hogy megalakult, működik. Ezek bizonyíthatósága ugyanis igen nehéz - mondta.

Viktor Yakovlevich Grin, az Orosz Föderáció legfőbb ügyészének helyettese hozzászólásában arról beszélt: nagyon fontosnak tartják a terrorista csoportok finanszírozása elleni küzdelmet. Mint mondta, Oroszországba jellemzően humanitárius segélyek formájában vagy oktatási programok támogatásaként érkezik a pénz a terroristaszervezetek finanszírozására, de előfordul az is, hogy lopott olajból vagy kábítószer-kereskedelemből származik az erre fordított pénz.

Hozzátette: körülbelül ötezer olyan hely van az interneten, ahol a terrorizmusról - gyakorlati útmutatásokat - lehet olvasni, és ebből 150 orosz nyelvű.

Az Ügyészek XI. Nemzetközi Fórumán három napon keresztül hallgathatnak meg előadásokat az EU-s és nem EU-s országokból érkezett ügyészek, ügyészségi vezetők. A konferencia három napján a nemzetközi terrorizmus mellett szó esik a korrupció elleni küzdelemről is, valamint arról, milyen szerepe van, lehet a sajtónak a bűnüldözésben.

Kovács Tamás legfőbb ügyész megnyitójában külön felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozásnak témája lesz a fiatal elkövetők erőszakos bűnözése is. Mint mondta, a magyarországi statisztika azt mutatja, hogy az elkövetők között egyre több a fiatalkorú és a nem büntethető gyermekkorú. És nemcsak a számuk nő, de a tapasztalatok szerint egyre erőszakosabban, agresszívebben követik el a bűncselekményeket - tette hozzá.

A megbeszélésen szóba kerül a büntethetőségi korhatár csökkentése, a lehetséges megelőző intézkedések és a visszaesés elkerülésének kérdése is.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
INTERNET
ÜGYÉSZSÉG
BŰNÜLDÖZÉS
TERRORIZMUS