Az Európai Unió további bővítése kiemelt helyen szerepel a Tanács soros elnökségét 2009-ben betöltő két tagállam, Csehország és Svédország elnökségi programjában.

Csehország azt szeretné, ha elnöksége idején, vagyis 2009 első félévében megkezdődhetne Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak utolsó szakasza – közölte kedden (2008. szeptember 2.) Alexandr Vondra miniszterelnök-helyettes Brüsszelben.

Horvátországgal 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és a zágrábi remények szerint 2010-ben, vagy legkésőbb 2011-ben az ország teljes jogú taggá válhat. Habár a Lisszaboni Szerződést elutasító írországi népszavazást követően több uniós vezető is felvetette, hogy az intézményi átalakításig be kellene fagyasztani a közösség további bővítését, Vondra azonban jelezte: nem ért egyet ezzel a felfogással.

Az Európai Unió soros elnökségét 2009 júliusában átvevő Svédország külügyminisztere is hasonlóan pozitívan nyilatkozott a horvát belépésről. Cecilia Malmström szerint jók az esélyei annak, hogy a csatlakozási tárgyalásokat még a svéd elnökség alatt le lehet zárni.

Az Európai Bizottság eközben közölte: idén novemberben át akar nyújtani Zágrábnak egy menetrendet a tárgyalások 2009 novemberéig történő befejezésére. Horvátország a 35 fejezetbe foglalt tárgyalási témákból 21-et nyitott meg eddig, s hármat zárt le sikeresen. Fontos reformok állnak még az ország előtt igazságügyben, az államigazgatás, valamint a gazdaság számos területén is.

A Franciaország, Csehország és Svédország által alkotott elnökségi trió a Balkán-félsziget többi országának csatlakozását is igyekszik elősegíteni, de emellett a szomszédos keleti országokkal is igyekeznek javítani az EU kapcsolatait. A három ország a transzatlanti kapcsolatokban is változást vár a novemberi amerikai elnökválasztást követően.

A trió elnökségi programjában kiemelt helyen szerepel továbbá az éghajlatváltozás elleni fellépés és az energiabiztonságot érintő intézkedések, de a menekültügy és a versenyképesség növelése is közös a programokban.