Fogyasztók megtévesztése miatt tavaly októberben összesen 38 millió forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Direct Best Sellers s.r.o.-t és a DBS Magyarország Kft-t. A versenyhatóság előírta, hogy a két cég tegyen közzé helyreigazításokat azokban a lapokban, ahol a megtévesztő reklámok megjelentek. Ennek a kötelezettségének a két cég nem tett eleget, így most egy hónapig napi 20, azután pedig napi 30 ezer forint bírságot kell fizetniük mindaddig, amíg a helyreigazítások valamennyi sajtótermékben meg nem jelennek.

A GVH 2007 októberében megállapította, hogy a Direct Best Sellers s.r.o. és a DBS Magyarország Kereskedelmi Kft. 2006 januárjától a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítottak, mikor az általuk forgalmazott testsúlycsökkentő tabletták, valamint férfi potencia javító készítmények hatásáról valótlan tájékoztatásokat tettek közzé. A GVH a Direct Best Sellers s.r.o-t 7 millió, a DBS Magyarország Kereskedelmi Kft-t pedig 31 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A GVH megtiltotta, hogy a megtévesztő magatartást a két cég a tovább folytassa. A GVH kötelezte továbbá őket, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül gondoskodjanak a megtévesztő állítások helyesbítéséről. Ennek keretében a www.fogyi.info honlapjukon, illetve ugyanazokban a lapokban, amelyekben jogsértő hirdetéseik megjelentek, laponként egy alkalommal a megtévesztő hirdetésekkel azonos terjedelemben a határozatban megjelölt tartalmú tájékoztatást kellett közzétenniük, anélkül, hogy ahhoz megjegyzést, észrevételt fűznének.

Rendelkezéseinek végrehajtását a GVH ezév februárjában indított utóvizsgálattal ellenőrizte. Ennek során kiderült, hogy a honlapon 2007. november 6. és november 13. között elérhető volt egy helyreigazító nyilatkozat, ám ebben nem szerepelt a bírság összege és helytelenül szerepelt a jogsértéssel érintett időszak. A tájékoztatás közzétételét követően a honlap megszűnt, a D-BS vállalatcsoport pedig kivonult termékeivel a magyar piacról.
A nyomtatott sajtóban közzéteendő nyilatkozatokat a két cég egyátalán nem jelentette meg. Az azokra vonatkozó megrendelést csak az utóvizsgálat megindulását követően adták le a kiadóknál, de előre jelezték, hogy a megjelenésekért nem tudnak fizetni. A kiadók így a megrendeléseket visszautasították.

Mivel a Fővárosi Bíróságnál a kiszabott bírságok felfüggesztésére indított perben a két cég nem csatolt olyan iratokat, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogy a 7 és a 31 millió forint befizetése súlyos hátrányt okozott volna számukra, a GVH szerint fizetési nehézsége a vállalkozásoknak nem lehet. Emiatt versenyhatóság úgy döntött, hogy döntésének kézhezvételétől számítva a két vállalkozásnak az első harminc napban napi 20, azt követően a kötelezettség teljesítéséig napi 30 ezer forint végrehajtási bírságot kell fizetnie. A GVH akkor tekinti teljesítettnek a helyreigazító nyilatkozat közzétételére vonatkozó rendelkezését, ha a két társaság fénymásolattal vagy eredeti példánnyal igazolja, hogy valamennyi lapban megjelentette helyreigazítást és ezt a tényt a kiadók megerősítik.

Ha kötelezettségének a két cég nem, vagy csak részlegesen tesz eleget, a GVH a határozat kézhezvételét követő minden hónap végén az addig ki nem fizetett végrehajtási bírságot lejártnak tekinti és azt az APEH közreműködésével behajtja.