Már csak a hatályba helyezés pontos meghatározása van hátra, hogy véglegesüljön a harmadik országbeli magasan kvalifikált szakemberek legális EU-foglalkoztatását szabályozni hivatott „kékkártya irányelv”. Magyar részről a fontosabb szempontokat sikerült érvényesíteni.

A várakozásoknak megfelelően a huszonhét EU-tagállam belügyminiszterei egyhangú támogatásukról biztosították csütörtökön Brüsszelben a francia EU-elnökség által kiemelt prioritásként kezelt „bevándorlási paktumot”. A csomag elfogadása alapvetően politikai lépés, amelynek célja, hogy demonstratív módon kifejezze az Unió szándékát az Európába érkező bevándorlókkal és menekültekkel kapcsolatos teendők harmonizált kezelésére, egyaránt figyelmet fordítva a legálisan és a törvénytelenül EU területen tartózkodók ügyeire.

„Mindenképpen kerülni kell minden olyan látszatot, hogy az Európa Unió egyfajta erődítményként elzárkózik a külvilágtól” – mutatott rá sajtóértekezletén Brice Hortefeux francia belügyminiszter, és úgy vélte, hogy legális munkavállalás megkönnyítését szolgáló irányelv, csakúgy, mint a menekültek kezelésének fokozatos közös elvi alapokra helyezésre éppen, hogy az EU nyitottságát mutatja. Elismerte ugyanakkor, hogy indokolt esetben az EU képes kell, hogy legyen védelmet is nyújtani állampolgárai számára, ezt szolgálja a külső határok megerősítése – szintén a csomag fontos része -, vagy az illegálisan az EU területén tartózkodók visszatérítése származási országukba. Jacques Barrot bel- és igazságügyi biztos úgy vélte, hogy a „paktum” „évekre, vagy akár évtizedekre” irányt szabhat az Unió bevándorlási és menekültügyi politikájának.

A „paktum” voltaképpen különböző természetű intézkedéseket és lépéseket foglal egységes keretbe, a származási országokkal kialakítandó partnerségtől, a határvédelem erősítésén át, olyan leendő új jogszabályok bekapcsolásáig, amelyek éppen ezekben a hetekben-hónapokban véglegesülnek. Az utóbbiak részint a magasan kvalifikált munkavállalók legális tartózkodásának a szabályozását, részint az „illegálisok” (valamint segítőik) elleni lehetséges eljárásokat érinti.

A miniszterek ülése előtt már tudni lehetett, hogy a „paktum” egészének – mint iránymutató egységes keretnek – az elfogadása nem ütközik majd akadályba, a jogalkotás jellegű kérdések kapcsán viszont a kékkártya rendszer esetében még maradtak bizonyos nyitott kérdések. Ez utóbbiak kapcsán közölte az ülésen elnöklő francia miniszter, hogy miközben tavasszal még úgymond „kétszáz fenntartás” övezte a leendő kékkártya bevezetését, addig a mostani brüsszeli ülésen ezek számát sikerült egyetlenre – a hatályba helyezés mikéntjére – redukálni. Ez utóbbi ügyben a problémát visszautalták a tagországok nagykövete tanácsa (COREPER) elé, hogy ebben a körben igyekezzenek mielőbb mindenkinek jó megoldást találni.

A BruxInfo értesülései szerint alapvetően Csehország jelzett elvi fenntartást, amennyiben Prága egyértelmű utalást szeretne látni a szövegben arra nézve, hogy a harmadik országbelieknek munkavállalási lehetőséget biztosító „kékkártya” csakis azt követően léphet hatályba, hogy minden régi tagállamban feloldották az új tagállamok polgáraival szemben – a csatlakozási szerződés által, összesen hét évig engedélyezett módon – életbe léptetett foglalkoztatási korlátozásokat. Úgy tudni, hogy a cseh delegáció konkrét évszámot is említeni akart – 2011-et -, ezt azonban román részről kifogásolták, lévén, hogy akkor még nem fog lejárni a később csatlakozott román és bolgár polgárokat sújtó korlátozás.

Az egyeztetés ezen az egy pontont tehát folytatódik, de Hortefeux nagyon magabiztos volt, hogy e problémán is hamarosan – vélhetően a francia szándékok szerint az októberi EU-csúcsig – sikerül majd felülkerekedni.

Magyar részről Fazekas Judit szakállamtitkár úgy értékelte a BruxInfónak a paktumot, mint ami magyar szempontból is üdvözölhető, és lényegében ugyanez mondható el konkrétan a kékkártya rendszer esetében is. Az államtitkár asszony emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is vannak olyan szakmák, ahol hiány mutatkozik a magasan kvalifikált munkaerőből. Fontos szempontként hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sikerült a szövegben érvényesíteni számos magyar elvárást. Így szerepel az úgynevezett közösségi preferencia elve, amelynek értelmében adott szakterületeken, ha tagállambeli és harmadik országbeli jelölt pályázik valamilyen állásra, akkor alaphelyzetben az előbbinek kell elsőbbséget biztosítani. Tagállami hatáskörben maradt a lehetséges „beengedési kvóták” meghatározása, és nincs szó arról sem, hogy a „kékkártyás állások” esetében kötelező – európai uniós – bérharmonizációt kellene csinálni, csupán kötelező minimumokat szabtak meg. Ugyancsak magyar igény volt, hogy az átlagbérek számításánál ne csak az európai uniós Eurostat, hanem a nemzeti adatok alapján is el lehessen járni – ez is bekerült a tervezetbe.

Ami a paktum egészét illeti, bárhogyan is alakul konkrétan a „kékkártya” sorsa, a csomag egésze most – október közepén – az EU állam- és kormányfői elé kerül, ahol csúcs szinten szentesítik majd az Unió bevándorlás politikájának az új, egységes elvi rendszerét.