A személyes adatok védelméhez való jog és a magánszféra védelméhez való jog nem csupán a magánszférájában, hanem munkahelyén is megilleti az egyént. A munkáltató, nem vizsgálhatja át tetszése szerint a dolgozó öltözőszekrényét, e-mail postafiókját, számítógépét, ruházatát, és nem gyűjthet róla titkos formában adatokat. Az ombudsman a jogállam alkotmányos szemléletével ellentétesnek, az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel szembenállónak minősítette azt az ajánlatot, hogy egy cég besúgókat “telepítene” a megbízó munkatársai közé és így látná el a vezetőket információkkal.

“Beépülünk cégébe!” Ezzel ajánlotta magát egy ügynökség, amely azt ígérte, hogy a “szolgáltatás” révén megbízója végre 100 százalékig biztos lehet benne, mi történik a vállalatánál. Az ügynökség munkatársai feltűnésmentes beosztást kapnának, bizalmi, baráti viszonyt alakítanának ki mindenkivel. Közben pedig feltérképznék a belső problémákat, visszaéléseket és rendszeresen jelentést tennének a dolgozók munkamoráljáról, a “fekete bárányokról”.

Szabó Máté ombudsmant ez a rendszerváltást megelőző diktatórikus állapotokra emlékeztette, amikor a hatalom az alatta lévőkről mindent tudni akart és erre besúgói hálózatot hozott létre. A rendszerváltás ezzel szemben is határozott fellépést jelentett, amikor az egyén védelmében alkotmányos rangra emelte az információs jogok, a személyes adatok védelmét. Az állam ezt az alkotmányos jogot csak a törvényhozás útján, egy másik alkotmányos jog érvényesülése végett korlátozhatja és csak akkor, ha az alapjog érvényesülése azt elengedhetetlenné teszi, más, enyhébb jogsérelemmel járó megoldás pedig nincs. Az Alkotmányban biztosított jogok az egyént nem csupán az állammal szemben védik, hanem az adatvédelmi törvény értelmében más egyénnel szemben és a munkahelyén is – tisztázta az ombudsman.

“A beadványban ismertetett ajánlat ezzel az alkotmányos szemlélettel ellentétes értékeket képvisel, amikor is azt jelzi, hogy a munkáltató a munkahelyen tetszése szerint bármit megtehet. Mint ombudman ezzel a szemlélettel a leghatározottabban szembe kell helyezkednem, és fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a jogszabályokat nem önmagukban lévő normarendszerként, hanem a mögöttük álló demokratikus értékekkel együtt kell alkalmazni, mely utóbbiak alapvetően ellentétesek az ismertetett üzleti ajánlattal” – fogalmazott a biztos.

Az ajánlatban szereplő “besúgói szolgáltatás” szigorúan csak az adatvédelmi törvény szempontjából is jogellenes, hiszen az adatkezelésnek minősül, és ehhez elengedhetetlen az érintett önkéntesen és határozottan kinyilvánított egyetértése, amely megfelelő tájékoztatáson alapul. A konkrét esetben azonban az adatkezelés az érintett személy tudtán kívül történne, ezért a szolgáltatás jogellenes, sérti a személyes adatok védelméhez való jogot – állapította meg az ombudsman.