Október 6-án, hétfőn háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának küldöttsége. A delegációt, melynek tagja volt Milan L’alík elnökhelyettes, Peter Brňák, Ladislav Orosz és Lajos Mészáros alkotmánybírák, Ivetta Macejková elnök vezette.
A szlovákiai vendégek október 7-én délután látogatást tettek a Donáti utcában, ahol magyar kollégáikkal többek között az Alkotmánybíróság és más állami szervek viszonyáról, az egyéni panaszok elbírálásával kapcsolatos gyakorlatról tartottak többórás szakmai tanácskozást.
A küldöttség október 8-án délelőtt a Markó utcában járt, ahol az alkotmánybírák megbeszélést folytattak a Legfelsőbb Bíróság három vezetőjével, Kozma György közigazgatási, Kónya István büntető- és Wellmann György polgári kollégiumvezetővel. Ezt követően fogadta az alkotmánybírákat Bonomi Nóra Katalin, a legfőbb ügyész helyettese.
A vendégek ebéd előtt megfordultak a Nádor utcában, hogy Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával és Péterfalvi Attilával, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetőjével találkozzanak. A szlovákiai vendégek elutazásuk előtt még ellátogattak a Parlamentbe is, ahol Soltész István, az Országgyűlés főtitkára fogadta a küldöttséget.
A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye Kassán van. Az 1993-ban létrehozott hozott testület 13 tagú. A szlovákiai alkotmánybírák az elmúlt években számos érdekes döntést hoztak.
2000-ben határoztak úgy, hogy alkotmányellenes a parkolási díj szedése minden olyan esetben, amikor nem nyújtanak érte ellenszolgáltatást; ilyennek minősül az autók őrzése, vagy legalább a parkoló elkerítése. 2007 decemberében hatályában tartották azt a jogszabályt, amely szerint a terhesség első tizenkét hetében megengedett az indoklás nélküli beavatkozás, de alkotmányellenes az a minisztériumi rendelet, amely ezt a törvényt felülírva lehetővé tette, hogy megfelelő indoklás esetében a terhesség művi beavatkozással az első huszonnégy hét során is megszakítható. 2008 szeptemberében úgy döntöttek, hogy az országban továbbra sem kell senkinek bizonyítania a vagyona eredetét. A három éve elfogadott törvény szerint ugyanis bárki ellen eljárást lehetett kezdeményezni, akinek vagyona meghaladta a minimálbér ezerszeresét. A szlovák Alkotmánybíróság ezt a megoldást alkotmányellenesnek találta, mert szerinte a vagyon eredetének visszamenőleges számonkérése sérti a magántulajdon jogát és megrendíti a jogbiztonságot.
