Hivatali visszaélés bűntettének elkövetésével vádolta meg a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) volt szakállamtitkárát, a minisztériumi titkárságvezetőt és bűnsegédként a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetőjét – közölte az MTI-vel csütörtökön az ügyészség.

A vádiratot benyújtották a Fejér Megyei Bírósághoz – mondta Várhomokiné Rabi Noémi, a Fejér Megyei Főügyészség szóvivője.

A nyomozóügyészség egy 201 hektáros pákozdi ingatlant érintő nyilvántartási ügyben folytatott nyomozást Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, az agrártárca volt szakállamtitkára ügyében, aki egyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, valamint a földhivatalok felügyeletéért is felelős volt.

A szóvivő tájékoztatása szerint az ügyészség által beszerzett és értékelt bizonyítékok szerint a volt szakállamtitkár – a titkárságát vezető beosztottja közreműködésével -, “hivatali hatáskörét túllépve, több esetben a visszaélt hivatali helyzetével.”

Eljárt annak érdekében, hogy az állami tulajdonú, természetvédelmi rendeltetésű terület vállalkozói tulajdonba kerüljön, s mint művelés alól kivont föld, külföldi befektető számára alkalmassá váljon gazdasági beruházásra.

“A jogsértő, az ingatlan-nyilvántartási művelési ágat megváltoztató határozat meghozatalára a Fejér Megyei Földhivatal vezetőjén keresztül utasította az ügyben illetékes Székesfehérvári Földhivatalt” – közölte Várhomokiné Rabi Noémi.

A szövevényes ügyről elmondta: egy székesfehérvári vállalkozó norvég befektető bevonásával a Velencei-hegységhez tartozó Pákozd körzetében levő 201 hektáros területen golfpálya és rekreációs központ építését tervezte.

Ennek az volt az akadálya, hogy az ingatlan a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelésében állt, s bár honvédelmi célra már nem használták, a tárca továbbra is a kezelésében akarta tartani és hasznosítani. Annak érdekében, hogy a területen a tervezett beruházás mégis megvalósuljon, több lépcsős eljárás folyt.

A területet a volt szakállamtitkár személyes kezdeményezésére a HM 2006 márciusában átadta a Nemzeti Földalapnak, az illetékes székesfehérvári körzeti földhivatal pedig a jogszabályoknak megfelelően megállapította a már nem honvédelmi rendeltetésű ingatlan eredeti művelési ágát, s a nyilvántartásba bejegyezte. A termőföldet pedig pályázat útján értékesítették a székesfehérvári vállalkozónak.

Mivel azonban a jogszabály szerint termőföldön mindaddig nem lehet építkezni, míg a mezőgazdasági művelés alól ki nem vonják a területet, az új tulajdonos kérelmezte, hogy az ingatlant a földhivatal a művelési ágból kivontként tartsa nyilván.

A környezetvédelmi társhatóság ismerve, hogy a művelés alóli kivonást lőszermentesítés, majd építkezés miatt kérték, elutasította a kérelmet.

Ezt követően az ügyben érintettek azt igyekeztek elérni, hogy a környezetvédelmi hatóságok megkerülésével vezettessék át az ingatlan adatát úgy, hogy a HM-től szerezzenek tiltást arról, miszerint a terület mezőgazdasági célra nem hasznosítható.

A HM tiltást kimondó igazolást nem adott, – nem is adhatott a kezeléséből már kikerült ingatlanra -, mindössze egy ajánlást fogalmazott meg, amelynek nem volt jogi relevanciája a földhivatal számára.

Mindezek ellenére a körzeti földhivatal “a vádlottak hatáskörüket túllépve adott, törvénysértő utasítására” a HM ajánlását tiltásként elfogadva, határozott az adatátvezetésről. Üzemi területként és gazdasági épületként vette nyilvántartásba az ingatlant.

A vállalkozó ezután gazdasági társaságába apportálta a területet, majd az üzletrészét eladta a külföldi befektetőnek, aki ezáltal építésre alkalmas területként szerzett meg kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló földterületet.

A körzeti földhivatal jogsértő határozatát a Fejér Megyei Főügyészség óvására a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, a földhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. Annak eredményeként helyreállították a törvényes állapotot, a területet mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanként vették nyilvántartásba.

A nyomozás adatai alátámasztották annak a gyanúját is, hogy nem “csupán” törvénysértő volt a megóvott határozat, hanem az azt kieszközlők részéről jogtalan előny biztosítását is célozta, a vállalkozó ugyanis mentesült a termőföldre vonatkozó jogszabályok és tilalmak alól, s a földvédelmi járulékét sem kellett megfizetnie.