Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak – mondta Demeter Judit, az EBH elnöke a kormányzati portál on-line fogadóóráján csütörtökön.

Csütörtökön Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke válaszolt az olvasók kérdéseire a Magyarország.hu on-line fogadóóráján. Az olvasók főként a munkahelyi diszkriminációról, az akadálymentesítésről és az oktatásban tapasztalt visszásságokról kérdezték a hatóság elnökét.

Ma Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe – közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz – húzta alá Demeter Judit.

Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak – mondta az elnök. Az Európai Bírósági egy – 2008. évi – döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás. Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van – hangsúlyozta Demeter Judit.

Akadálymentesítés a közlekedésben

A törvény szerint a közlekedési eszközöknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a fogyatékos személyek akadálymentesen használhassák őket. Az akadálymentesítés megvalósítására a törvény türelmi időt biztosít, vagyis a fenti feltételnek fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig kell eleget tenniük a kötelezetteknek. Ennélfogva a közlekedési akadálymentesítés elmulasztása miatt csak 2010. január 1-jét követően fordulhatnak a hatósághoz. Az akadálymentesítéshez európai uniós forrásokból támogatás igényelhető – hívta fel a figyelmet Demeter Judit.

Négyezer munkáltatónak kellene esélyegyenlőségi tervet készítenie

Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.

A fogadóóra teljes anyagát elolvashatja a Magyarország.hu Párbeszéd fórumában.