Civil szervezetek a diszkrimináció elleni jogi védelemről

2001.08.24. MTI

A megkülönböztetés és a kirekesztés számos formája Magyarországon élő valóság, amely ellen a jelenlegi jogrendszer nem véd elég hatékonyan - hangzott el azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet nyolc kisebbségi és civil szervezet hívott össze pénteken Budapesten, a Független Médiaközpontban.

Az eseményen, melynek apropója a vasárnap Dél-Afrikában kezdődő rasszizmus elleni világkonferencia, Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman, Asbótné Thorma Judit, a Magyar Nők Szövetségének elnöke, Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány munkatársa és Kárpáti József, a Háttér Baráti Társaság a Melegekért képviselője vettek részt.

Kaltenbach Jenő elmondta: az etnikai alapú diszkrimináció napjainkban Magyarországon mindennapos jelenség, amely elsősorban a romákat érinti.

Mint mondta, a magyar jogrendszer nem ismeri a közvetett diszkriminációt.

Hozzátette: hatéves munkája során számos olyan esettel foglalkozott, amely azt bizonyítja, hogy igenis létezik nálunk a diszkrimináció közvetett formája.

Megfogalmazása szerint a törvény a különböző területeken felületesen említi meg a diszkriminációt, hiányoznak az ezzel kapcsolatos magyarázatok, s ebből következően sokszor nem lehet bizonyítani a közvetett megkülönböztetést, és így számos esetben az elmarasztalások sem történnek meg.A kisebbségi ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság soha egyetlen egy döntésében sem tért ki a közvetett diszkrimináció kérdésére.

Kaltenbach Jenő szerint elsősorban az oktatásban, a foglalkoztatásban és lakhatásban érzékelhetőek ezek a problémák.

Rámutatott: számos esetben előfordul, hogy egy-egy településen megakadályozzák a romák letelepedését, illetve elutasítják állandó lakcím-bejelentési kérelmüket. Így gyermekeik az adott település iskoláiban, óvodáiban nem kaphatnak helyet, mivel ezek az intézmények sokszor éppen az állandó lakcím hiányára hivatkoznak.

Setét Jenő a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) ötéves tapasztalatait ismertetve elmondta: a romák elsősorban az oktatásban, a rendőrségtől és az állami önkormányzati hivataloktól szenvednek el diszkriminációs sérelmeket.

- A társadalmi színterek legjavát áthatják a különböző diszkriminációs mechanizmusok - hangoztatta.Az alapítvány munkatársa szerint egységes kódexbe foglalt antidiszkriminációs törvényre lenne szükség.

Kárpáti József sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság nyolc éve nem gyakorol alkotmányossági kontrollt a melegeket és leszbikusokat érintő beleegyezési korhatár kérdésében, amelyet a büntető törvénykönyv szabályoz.

Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az 1999-ben hatályba lépett, az Európai Uniót megalapító egyezményeket módosító amsterdami szerződés alapján az EU már megkezdte a szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés elleni küzdelmet.

Elmondta: a melegeket erkölcsileg negatívan minősítő Btk-beli szabályozás hatályon kívül helyezése mellett, olyan egységes és az általánosság igényével megfogalmazott jogszabályra lenne szükség, amely a diszkrimináció minden formája ellen megfelelő védelmet nyújt, és a többi kisebbségekkel egy sorban ismeri el a meleg, a leszbikus, a biszexuális és a transznemű személyek emberi és állampolgári jogait.

Asbótné Thorma Judit a nők hátrányos megkülönböztetéseiről beszélt, melyek elsősorban a munkahelyeken fordulnak elő.

A beszélgetésen ismertették azt a Védelem nélkül című nyilatkozatot, amelyet 32 civil szervezet és Bíró András Alternatív Nobel-díjas írt alá.

Az állásfoglalás szerint a magyar társadalom harmada 40 év fölötti, több mint a fele nő, minden huszadik honfitársunk roma, ugyanennyien vannak a melegek és a leszbikusok, s a társadalom egytizede él valamilyen fizikai vagy szellemi korláttal.

"Nem akarjuk, hogy nap mint nap szembe kelljen néznünk a megkülönbözetés nyílt vagy burkolt formájával és az ezzel járó megaláztatással" - olvasható a nyilatkozatban.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
CIVIL SZERVEZETEK
ESÉLYEGYENLŐSÉG
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
OMBUDSMAN