A magyarországi cigányság esetében úgy tűnik, nem vált be a jelenlegi kisebbségi önkormányzati rendszer, az etnikai csoport problémája speciális kezelést igényel; törvényhozási szinten ezzel számot kell vetni – mondta Sólyom László köztársasági szerdán Budapesten.

Nagy különbségek vannak Magyarországon a kisebbségek között helyzetük, létszámuk és nyelvi önállóságuk alapján. A legnagyobb hazai kisebbség, a roma közösség problémája speciális kezelést igényel, ezzel törvényhozási szinten is számot kell vetni – mondta az államfő a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

Sólyom László közölte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az önkormányzati rendszer, amely a többi nemzetiség esetében többé-kevésbé működik, a roma közösség esetében nem látszik beválni.

Az államfő szólt arról is: szeretné, ha nagyobb hangsúlyt kapna a magyarországi kisebbségek szerepe. Szükség lenne a nemzetiségi értékek erőteljesebb tudatosítására, valamint arra, hogy a kisebbségek jobban számon tartsák egymást.

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy az 1993-as kisebbségi törvényt egész Európa üdvözölte. A példamutatás alapja a kisebbségi önkormányzati struktúra és az, hogy a nemzetiségeknek kollektív jogai vannak Magyarországon – jegyezte meg.

A kisebbségi ombudsmani hivatal és az MTA – a konferencia két szervezője – együttműködési megállapodást kötött arról, hogy közösen támogatnak minden olyan törekvést, amely a Magyarországon élő kisebbségek jogainak védelmét, anyanyelvük és kultúrájuk terjesztését szolgálja.

A dokumentumot Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és Pálinkás József, az MTA elnöke írta alá.

Pálinkás József azt hangsúlyozta: a nemzetiségi, etnikai sokszínűség érték. Ezt a sokszínűséget segíteni kell, hogy értékként megjelenhessen.

Kállai Ernő bejelentette, hogy az áprilisban, 83 éves korában elhunyt Széchenyi-díjas szociológus, a magyarországi cigányság helyzetének elismert kutató, Kemény István tiszteletére megalapította a róla elnevezett Kemény István-díjat.

Az elismerést – mint elmondta – minden év áprilisában adják majd át olyan 35 év alatti fiatal kutatóknak, akik kimagasló eredményeket értek el a magyarországi kisebbségkutatásban.

A kisebbségi ombudsman az első emlékplakettet Kemény István özvegyének adta át.