A hátrányos helyzetben élők gondjaira, nehézségeire hívja fel a figyelmet a fogyatékkal élők világnapja. A Kormány elkötelezett a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek megsegítése mellett, amit jól tükröznek az új Polgári Törvénykönyvben (Ptk) megjelenő változtatások is. Az új Ptk-ban védendő érték az egyén autonómiája, a kiszolgáltatott helyzetben lévők kedvezőbb jogi pozíciójának biztosítása.

Az új Ptk előkészítése során fokozott figyelem övezte az érdekérvényesítés során nehézségekkel szembesülő emberek helyzetét. A benyújtott törvényjavaslatot már az Országgyűlés tárgyalja és várhatóan a közeljövőben elfogadja, így 2010 elején hatályba léphet.

A törvényjavaslat a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú állampolgárok számára az eddigi szabályok (a cselekvőképességet korlátozó és a cselekvőképességet kizáró gondnokság) helyett differenciáltabb rendszert vezet be, amely kevésbé korlátozó megoldásokat is tartalmaz. Erre a változásra hívták fel a figyelmet a civil szervezetek, és a nemzetközi jogi példák is ezt támasztják alá.

A Javaslat által bevezetendő új jogintézmények, mint az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal nem korlátozzák az ebben érintett cselekvőképességét, hanem korlátozás nélkül részesítik olyan védelemben, amelynek segítségével ügyeiben el tud járni, és így cselekvőképességét megőrizheti.

Előzetes jognyilatkozat

A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a gondnokság alatt állók egyre nagyobb számát teszik ki azok, akik aktív korukban nem voltak sérültek, azonban öregkorral járó szellemi leépülés vagy más betegség hatására már nem tudják ügyeiket ellátni. Számukra nagyon praktikus megoldást jelenthet az előzetes jognyilatkozat, hiszen azt akkor is meg tudják tenni, mikor állapotuk már romlásnak indul, de még nem érte el a gondnokság alá helyezéshez szükséges szintet.

Támogatott döntéshozatal

A támogatott döntéshozatal során egy vagy több – a támogatottal bizalmi viszonyban álló – ember segíti az ítélőképességében korlátozottat döntései meghozatalában. Támogató lehet bármely családtag vagy barát, aki ezt vállalja. Azok számára, akik nem családban élnek, a “hivatásos támogató” néven bevezetendő jogintézmény nyújt a támogatott döntéshozatalhoz hasonló tartalmú segítséget.

A bíróság senkit sem helyezhet ún. “kizáró gondnokság” vagy “általánosan korlátozó gondnokság” alá

Az arányosság és szükségesség elve szerint a belátási képességében korlátozott ember autonómiájában csak annyiban korlátozható, amennyiben ez jogainak és érdekeinek védelmében feltétlenül szükséges.

Az új szabályozás szerint annak eldöntése, hogy az érintett személynek bizonyos ügyekben cselekvőképességet korlátozó gondnokra van szüksége, nem csupán orvosi diagnózison, hanem egy komplex értékelésen kell alapuljon. Ez magában foglalja a személy szociális helyzetének, valamint a környezetében fellelhető emberi s pénzügyi források vizsgálatát és annak a mérlegelését, hogy ezeknek a felhasználásával az egyén problémái megoldhatóak-e.