A jövő év elején elindulhat az iskolai erőszak jelenségét feltérképező, átfogó országos vizsgálat, az e célra szükséges tízmillió forint rendelkezésre áll – közölte az oktatási jogok biztosa csütörtökön Budapesten.

Aáry-Tamás Lajos a témában rendezett konferencián hangsúlyozta: nem bűnbakot keres, mert ilyen nincs, szerinte mindenkinek van felelőssége e téren.

Mint mondta, nagy a nyomás az iskolákra, a pedagógusokra, hogy oldják meg a problémát. A tanárok azonban egyedül képtelenek felvenni a küzdelmet az iskolai erőszak ellen, s hagyják is meg a pedagógust annak, ami: neveljen, tanítson. Ne a pedagógustól várják el, hogy rendőr legyen, nyomozzon vagy pszichológusként működjön közre a probléma megoldásában – hangsúlyozta, hozzátéve: az iskolai erőszak nem pedagógiai probléma, sokkal összetettebb kérdés, amely túlmutat az iskolán.

Az oktatási jogok biztosa szólt arról is: a politikai elit a könnyebb utat választja, amikor a Büntető törvénykönyv szigorítása mellett érvel. Véleménye szerint a büntetés végső eszköz, ultimaráció, amikor már nincs más lehetőség.

Szüdi János, az oktatási tárca közoktatási szakállamtitkára kijelentette: az iskolai erőszak semmilyen formájának nincs helye az intézményekben. Közlése szerint az intézmények a konfliktusokat gyakran elhallgatják, igyekeznek eltussolni, nehogy emiatt romoljon az imázsuk. Ennek az a következménye, hogy az iskolák nem mernek szembenézni a kiváltó okokkal – jegyezte meg.

Fontosnak nevezte a jó tanórák megszervezését, hogy a diákok érdekeltté váljanak a részvételben. Hozzátette: a kirekesztettség érzése is vezethet erőszakhoz, a tanulócsoportok megkülönböztetése mindennapos jelenség.

Szüdi János kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság előtt fekszik egy népszavazási kezdeményezés, amely arról szól: egyetért-e a választópolgár azzal, hogy tanköteles gyermeket ki lehessen tiltani az iskolából. Reményének adott hangot, hogy a kezdeményezés nem jut el a voksolásig, mert úgy látja: nem biztos, hogy a nemek száma lenne több.

A szakállamtitkár felidézte, hogy a közoktatási törvény módosítása új eszközként kínálja iskolapszichológusok igénybe vételét a probléma kezeléséhez. E szakemberek száma még nagyon kevés – ismerte el, hozzátéve: hároméves program indul, hogy elegendő iskolapszichológus legyen.

Klein Sándor, a jó gyakorlatokat összegyűjtő bizottság elnöke arról beszélt, hogy bár az oktatás technikai színvonala javult, a tananyagok egyre korszerűbbek és a tanárok továbbképzésére is jelentős összegeket fordítanak, ez ma már nem elég. Az iskola és a társadalom összefogására van szükség, hogy egymást kölcsönösen segítsék – hangoztatta.