Változatlanul fenntartotta a vád büntetőjogi minősítését, s a nyolc halálos áldozatot követelő fegyveres móri bankrablás vádlottjára halmazati büntetésként életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására és a feltételes szabadságra bocsátásból való kizárásra tett indítványt az ügyész a per csütörtöki tárgyalásán.
Soltész Miklós vádbeszédében azt indítványozta, hogy Weiszdorn Róbertet, – aki bűntársa, Nagy László öngyilkossága óta egyedüli vádlottja a 2002. május 9-én elkövetett móri mészárlásnak, – a bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés társtettesként elkövetett bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntette miatt mondja ki bűnösnek.
A bűncselekmény eseménytörténetét, a szakértői bizonyítékokat ismertető, valamint a vádlott és bűntársa, Nagy László személyiségét összehasonlító, mintegy két és félórás perbeszédében a védelem más minősítést alkalmazását indítványozta.
Lichy József védő arra tett indítványt, hogy a bíróság egyrendbeli, fegyveresen és jelentős értékre elkövetett rablás bűntettében, továbbá azzal halmazatban, életveszélyt okozó testi sértés kísérletének bűntettében mondja ki bűnösnek a 35 éves vádlottat.
Indítványozta továbbá, hogy a bíróság a vádlott büntetésének mértékét olyan időtartamban határozza meg, amely igazodik a vádlott személyiségének a társadalomra való veszélyességéhez, az általa tanúsított magatartáshoz, s az üggyel kapcsolatos enyhítő körülményekhez.
A vádat képviselő Soltész Miklós kérte, hogy az ítélet kiszabásánál a bíróság súlyosbító körülményként értékelje a társas elkövetést, a többszöri minősítő körülmény meglétét, valamint a hasonló, személy elleni erőszakkal párosuló, pénzintézetek sérelmére elkövetett bűncselekmények elszaporodását.
Az ügyész szerint súlyosbító körülmény az is, hogy a vádlott a köznyugalmat nagyon megzavaró, s a társadalom tagjait mélységesen megrázó módon elkövetett bűncselekmény részese volt. Enyhítő körülményként kérte ugyanakkor a vádlott büntetlen előéletének és részbeni beismerő vallomásának figyelembevételét.
A vádbeszéd szerint a vádlott és bűntársa tudatosan készült a bűncselekmény elkövetésére: lőgyakorlatot, s a móri bankfiókban terepszemlét is tartottak. Többször átbeszélték a végrehajtás mozzanatait, s meghatározták abban a vádlott feladatát is.
A rabláshoz Nagy László több táras, nagy tűzerejű géppisztolyt, 3 pisztolyt és tartalék lőszereket vitt magával. Weiszdorn Róbert lépett be elsőként – kibiztosított és csőre töltött fegyverrel a kezében – a bankba.
Ő szólította fel az ott tartózkodókat, s miután a felszólítással egy időben észlelte, hogy a biztonsági őr a kezét emelve, a fegyveréért nyúl, két lövést adott le.
Bár a nyomozás és a tárgyalás során azt vallotta, hogy pánikba esett, s a fegyver véletlenül sült el a kezében, az igazságügyi fegyverszakértő szerint azt csak határozott mozdulattal lehetett működésbe hozni.
A vádbeszéd szerint mindkét lövés áthatolt az őr testén, s az egyik a halálát okozta.
A védelem álláspontja szerint a vádlottnak nem állt szándékában emberélet kioltása, s “nem bizonyítható, hogy a biztonsági őr halála a vádlott magatartásával ok-okozati összefüggésben lett volna.”
A védelem szerint a vádlott Nagy László – a családját érintő – fenyegetéseinek hatására vett részt a bankrablásban, az ügyész vélekedése szerint viszont több alkalommal is lett volna lehetősége kilépni a kapcsolatból és segítséget kérni barátaitól és a családjától.
A magyar kriminalisztika legsúlyosabb bűncselekményében december 18-án hirdetnek ítéletet.
