A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján nem rendelhetnek el a megyei önkormányzatok rendkívüli iskolai szünetet, a közoktatásról szóló törvény ugyanis ezt csak akkor teszi lehetővé, ha a megye területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A gázellátással kapcsolatos jelenlegi helyzetben azonban ez fel sem merülhet, ráadásul a gázfogyasztás csökkentésére ez azért sem jelent megoldást, mert az iskoláknak a szünet idején is gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletéről, vagyis ugyanúgy kell fűteni az épületeket. A rendkívüli iskolai szünet elrendelésére vonatkozó kezdeményezés ellentétes azzal az eredményes kormányzati törekvéssel, amelynek célja, hogy a lakosságot a lehető legkisebb mértékben érintse a gázszállítás leállítása.
A közoktatásról szóló törvény (Kt.) 54. § (1) bekezdése alapján rendkívüli szünetet a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendelhet el, de csak abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell.
Az előző pontban felsorolt okból rendkívüli szünetet rendelhet el a főjegyző, amennyiben a megye, illetve a Főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez – kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – köteles beszerezni az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzat jegyzőjét. A főjegyző intézkedéséről értesíteni köteles az oktatásért felelős minisztert (Kt. 91. § (1) bekezdés d) pont).
A rendkívüli szünet miatt kiesett tanítást hat napos tanítási héttel, illetve a tanítási napok meghosszabbításával lehet pótolni (Kt. 52. § (16) bekezdés). A többletmunkából eredő költségek a munkáltatót terhelik.
A rendkívüli szünet ideje alatt is biztosítani kell azonban a gyermek napközbeni felügyeletével összefüggő feladatok ellátását. Ebből adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent gyermekek felügyeletéről az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell (Kt. 41. § (5) bekezdés).
